Szasztok!!! váratlan poszttal érkezem, a mai posztom témája ezuttal a facebook lesz... Gondolom a közösségi oldalakat mint pölö a Facebook, Instagramm, Twitter meg a társait szerintem nem kell bemutatni... Korábban volt az IWIW, MyVIP, MSN, G-portal, Hot-dog voltak a menő oldalak... Még Én emlékszek azokra az időkre is, amikor az iwiw meghivókat kunyeráltuk, hajaj... Mekkora érték volt az!!! De jó is volt még kezdő netezőként.... Manapság meg a FB/Instagramm/Twitter/Badoo oldalakon éli az életét, akinek meg nincs FB-je az meg halott ember, ahogy mondanák. A facén mindenkinek tökéletes élete van, tökéletes partnerkapcsolata, külseje,gyereke, és mindenki irigy, stb.... Ugyanakkor sok az árnyoldala is! Én személy szerint már 2008 óta Facézok, volt több oldalam is azóta, de most azért kissé elgondolkoztam...
Éjszaka meló közben jött a facebook nagy takarításom ötlete, egyszerűen kényszert éreztem pár embertől megszabadulni. Utoljára tavaly volt nálam ilyen akkor 1200ból csináltam 1000-et :D rájöttem hogy az se jó ha az embernek sok ismerőse van, több okból is. Sok a szarkavarás, sok a vita, falusi pletyka egyszerűen NEM ÉRDEKEL!!!! Meg vannak egyének akiktől tényleg jó ha megszabadulok. (Vagy ánblokk jobban jártam volna ha fel se veszem/vissza se igazolom)
Lássuk ezeket a tipusokat:
Okoskodó/fikázó: Aki azt hiszi hogy márpedig az ő véleménye szent, minden kiirásba, képbe, cikkbe beleköt... tapasztalat, de számtalanszor találkoztam ilyenekkel is! Én nem értem ezek vagy unatkoznak, vagy okosnak hiszik magukat, vagy Én nemtudom... De nem az érdemi vitákkal van bajom, normális emberekkel..mert azt meghallgatom. Hanem aki attól érzi magát "nagynak" ha beleköt a másik hobbijába/öltözködésébe stb... És jobban tud mindent, hogy Nekem mit kéne csinálnom, hova mennem, ilyesmik...Nemrég pl egy pufók tinilány kötött bele egy bikinis képembe hogy Én minek rakok ki ilyesmiket... Hát azért édesem mert Nekem az jóóó!!! :D Persze rögtön töröltem is, inkább foglalkozzon Magával, és NE az Én dolgaimat nézeggese, ha már nem tetszik neki! Lehetne neki is ilyen alakja, hogy ő neki is legyen "mersze" ilyen képeket kirakni. Nekem se tetszik sok minden, MÉGSE osztom le a képei alatt az illetőt, csak mert az nem tetszik.... Max törlöm ha már unom a stílusát, főleg ha még ossza az észt (közbe neki kéne)
Volt osztálytárs/iskolatárs: Főleg akikkel sose voltam jóban, azok minek legyenek fent? Vagy akikkel csak jóba voltunk, de megromlott az évek alatt a viszony.
"A szemembe nyal, hátam mögött ugat" tipus: Ehhez azt hiszem nem kell komment.
Hányinger kerülget már ezektől az emberektől is. Vagy van pofája megkérdezni hogy :"Hogy vagy?", és a hátam mögött meg kidumál. Vagy egyik nap jó vagyok neki, aztán meg lehord mindennek...Vagy bárki, aki bármilyen formában ártott Nekem... Legalább az oldalamról eltüntettem őket!
A kihasználó: Aki 1 évbe 1-2x ír rám hogy "tegyek neki szivességet" pl. van e kölcsönbe pénzem/ vagy valami... Meg hogy pl el tudom e kisérni az okmányirodába, vagy tudok e munkát neki...Na le lehet koccani rólam csóró népség... Főleg ha kérdeznék valamit azt meg leszarjátok, vagy "nem ééérek rá" és ez a válasz... Elmehettek oda ahonnét jöttetek! Oldjátok meg az életeteket magatoknak, főleg ha segíteni se tudtatok nekem, meg amúgyse mentem veletek sokra az életben...
"amindenszartkiposztolok" tipus: Legyen az terhességi ultrahang, napi 1000 babás kép, hogy mit evett, mennyi pénzt váltott a nyaralására.... stb... Jó egy időbe Én is sok mindent megosztottam, de már nem teszem.. :D Jó néha még elmegy, de most komolyan, kit érdekel hogy te Bécsbe dolgozol és veszed a Luoisz Vuttyon táskát? :D Meg minek erről vagy 10 kép? :D nyiss blogot, bármi, de amikor azzal van tele a fal hogy milyen LV , Guccsi táskát meg Iphone-t vettél a húgodnak, éés még napi 10 kacsaszájas szelfi... na az már gáz... Főleg egy bizonyos életkor felett (25 évesen). Ossz meg akkor valami olyan cuccot ami nem H&Mes , LV-s tömegholmi, vagy tényleg külföldön vetted! Vagy úgy hogy éppen hordod is!
Facebook Anyuka: Nem azzal van bajom ha valakinek gyereke van... Hanem minek kell kiirni hogy Tomika bilibe kakált? És? Az Én macskám szobatiszta mégse rakok ki rólla képet!!! Főleg nem napi 1000-ret!!! Meg az a szegény gyerek mit fog hozzá szólni ha majd nagykorú lesz? Főleg hogy ezek az anyukák egy része, ahogy észrevettem a facebookon éli ki magát, és még okoskodik is a gyerektelen életet preferálóknak hogy szüljenek (ilyen ismerősöm is volt... VOLT) Mielőtt bárki félreértene, nem azzal van gond ha NÉHA valaki kirak JÓ képeket a gyerekéről, (pl ovisballagás, verseny), mert azok közül van ami még tetszik is, hanem ha ezzel van teli a Face....
Pletykafészek/szarkavaró: Kicsit olyan mint a 2. embertípus, csak ez még a családi drámáit is kiposztolja, és azt hogy látta xy-t a buliban z-vel csókolózni, közbe ők ott se voltak a bulin...
HMCS/Elit/rajbabák: Azaz Helyi Menő Csávók és Csajok: Kicsit az 5. tpiushoz tudnám hasonlitani. Csak ezek amolyan helyi "elitek" (már ettől is hányingerem van hogy "elit") csak mert kb minden teknó bulin jelen vannak, 16-22 év körüli korosztályra értem ezt főleg. Csajoknál: ordenáré stílushoz még társul az hogy igényesnek tartják magukat hogy van műkörmük, LV táskájuk, mindenük mű , iPhonejuk van a pasik gyúrnak, Audival pózolgatnak, a lányuk mindenféle kurvás ruhában, menőnek érzik magukat hogy mindenkit szétoltanak, meg rááájuk aztán mindenki irigykedik (főleg hogy nem is maguknak köszönhetik a dolgokat), stb meg ésatöbbi... a külsőséggel nincs is bajom, de szétalázzák azt aki nem rendelkezik olyan dolgokkal vagy olyan "csodaadottságokkal", külsőségekkel/pénzel/stílussal mint ők, vagy mert nem a nemtom melyik technopartiba járnak. mint ők, nemcsak az életben hanem a Facebookon is. Ugyérzem az életben is eleget látom őket, és eleget szívtam az ilyenek miatt annó suliban is, nem kell hogy a FB-n is ezt nézegessem!Sztároljátok csak nyugodtan őket, meg az üresfejű cicababákat és pasikat.... Akik az életben semmit nem mutattak fel a műkörmükön/szilikoncsöcsökön/Audijukon kívül...
Inaktív/Kocsmás/műkörmös oldalak: Ehhez se kell írni semmit szerintem...
"Mertabuszonlátott": De nem köszön!!! Vagy a fenti tipus valamelyike...
Likevadász: Csak azért ír rám mert (ő is 1 évbe 2x ha rám ír valamit, amugy az se érdekli hogy élek e még) ő szépségversenyre nevezte be magát vagy akármit, és ehhez likeokat kell gyűjteni... Már csak AZÉRT SE fogom likeolni! Majd likeolom azt ami tetszik, vagy azt ha majd KÖZELI ismerős (vagy barát/ családtag ) kér meg rá...
Fuhh.,. Még folytathatnám a kategóriákat.. Kamu emberek, kamu barátságok... Amúgy mindenki azt oszt meg amit akar, Én nem fikázódok senki posztjainál, csak véleményem van a dolgokról, amit Én itt kifejtek!!!
Vannak ám ennek az oldalnak előnyei és hátrányai is... Jobbnak éreztem törölni sok embert... Rájöttem igy lassan 27 évesen az elmult évek alapján h a minőség számit, nem a mennyiség!!! És ez szerintem a Facebook ismerősökre is vonatkozik!!! Hiába van valakinek 1000 ismerőse, jó kérdés ha történik valami ki fog segiteni, vagy ha kórházba kerülsz ki látogat meg!!! ez utóbbi a lényeg, és nem h hány ismerősöd van azon a vacak oldalon!!! Komolyan venni se tudtam soha azt aki ilyen 3000 ismerős számmal jelöl be.... az ilyen mit érez???
talán az az előnye hogy sok emberrel tudom tartani a kapcsolatot, de Én azokkal akarom, akikkel tényleg jóba vagyunk, vagy legalább egy minimális jó viszony van köztünk... S nem azért pl. mert XY látott a buszon 1x....
a netes "barátságokkal" is már a bakancsom teli van! Régen szerettem neten élni, ismerkedni, de mint Én ez is változott... nem akarok már "netes" barátokat, szerintem nincs értelme, vagy ha mégis, Én kevés értelmet látok, sok a rossz tapasztalatom ezzel kapcsolatban!!! Ha valaki nem ír vissza (azonnal) már az is gond, vagy ha 'eltűnik' az is... Én igazi barátokra vágyok, és nem arra h órákat cseteljek a semmiről!!! Nem az a baj, mert van pár jó netes ismeretségem pl. G-portal, rockerek.hu, stb... Hanem amelyik "elkopott" megváltozott az évek alatt....
Netes 'párkapcsolat': Nah azoktól a fasziktól is lever a víz akiknek csak a neten van nagy pofájuk, de ha meg talira kerül a sor akkor "neeem érek rá" meg "nincs pénzem"... Akkor ne is kábitgassanak!!! Meg mi a f.szt akar tőlem egy Budapesti/Debreceni pl. amikor én szegedi vagyok??? Ha meg normálisan közlöm vele, hogy a "távolsági ismerkedés/kapcsolat nekem nem jön be/nem hiszek benne", akkor meg Én vagyok a szar, kurva neki, stb.... Na az ilyennek inkább tamagochi kéne mintsem Facebook...Menjenek a Love.hu-ra, vagy a Badoo-ra, de a Facebook NEM társkereső!!! Legalábbis Nekem!Meg amugy is rossz véleményem/tapasztalataim vannak a netes társkereséssel is, nem hiszek benne!!! Sőt hanyagoljanak már az ilyen "internetkandúrok" is! Meg ugy ánblokk kedvem sincs hozzá, majd az ÉLETBEN.
Nah de ennyi elég is... Eléggé megváltozott a netes dolgokról a véleményem, de nem vagyok Én ilyen antiszocc xD Csak a rossz tapasztalatok ugye... de vannak előnyei a facebooknak is az tény... Mondjuk szeretek beszélgetni, nagyokat röhögni, és nem azon idegelni magamat h xy visszaír e... Én többre értékelem azt hogy kiüljünk valahova beszélgetni mint azt hogy órákat chateljek semmiről... Már a FB chat funkciója is főleg kikapcsolva van nálam, mert ugye mindig olyan jókor tudtok írni 1néhányan, főleg ha melózom vagy alszok, és mééég baromságokat is írtok, aztán meg besértődtök h "méé nem írok.." XD
Én a valóságban akarok élni, és nem a Facebookon... Max néha...Mert van előnye is az oldalnak, jó ha pl azzal beszélgethetek, tarthatom a kapcsolatot akivel már régen taliztam/messzi van, stb, és látom h jól van...
Amit meg még nem értek: Ha valaki utál/nem kedvel akkor mi a faszért követ be Instán/FB-n, vagy itt? Jahm és még fikáz is? Én pl. utálom SP-t, Justin Biebert mégse járok fel az oldalukra fikázódni, ezt árulja már el valaki.... Vagy ennyire irigy, és ennyi szabadideje van? Mert akadt példa erre is... Nembaj, majd takarítok Instán is. :D
Nah de mindegy is... Szóval törölgetek... rossz képeket (vagyis azt ami már nem jó, nem akarom látni) , embereket meg főleg... Hulljon a férgese!!! Már -100 embernél tartok, és lesz ebből -200 is!!! Mikor kijöttem melóból, már nekiálltam a "takaritásnak" de majd még folytatom. Oldalakat, kedveléseket is törölgettem, ami már nem aktuális nállam, stb.... Már az is ebszembe vágott h csináljak új FB-t, de az nonszensz... Bár van még 1 amit álnévvel használok.. Apropó a név... még azt se engedi megváltoztatni ez a vacak, brrrr.... Szerencsére azért változtam, már nem osztok meg mindennap minden szart mint régen, max néha 1-1 zenét, idézetet, azt helló.... Szerintem nem menő már minden szart kirakni... szerencsére hogy kinőttem már ezt, pár 3 évvel ezelőtti posztomon is csak pislogok, és radírozgatom őket...nincs már a FB-re se kedvem, se időm...
Aki mostantól nem lát fent, az ne
csodálkozzon, inkább olvasgassa még el párszor figyelmesen a fentebbi
cikket, önismereti fejlesztői célból.
2016. június 26., vasárnap
2016. június 23., csütörtök
Kontaktlencse vs. szemüveg. Vélemény
Sziasztok! kicsit el vagyok tünve, és el is leszek pár napra, mivel melózom és ha ráérek akkor alszok meg pihenek kb egész nap... Most úgy döntöttem hogy véleményezek egy kicsit hogy mi is a jó, a szemüveg vagy a kontaktlencse. Már az előző blogomba is tervbe volt véve ez a poszt, de jó ez így mostmár!
Tavaly júniusban lettem kontaktlencsés közel 20 év szemüveghordás után, úgyhogy van már viszonyítási alapom. Hogy honnét jött az 5let h lerakjam a szemüveget? fogalmam sincs. De elég sok oka volt rá h elkezdjem a lencsehordást. Sajnos az élet ugy hozta Nálam h muszáj volt szemüveget hordanom, mivel kiskoromban kialakult nállam a kancsalság és a rövidlátás, szemüveg nélkül még az iskolában se tudtam volna a betüket elolvasni. Talán ha lett volna rá pénz jó lett volna megműtettni, sokáig az akkori szemészorvosom is a műtét ellen beszélt, sőt mikor 14 éves voltam már a k.lencséről kérdeztem, még azt is ellenezte! Bár lehet h akkor nem lett volna hozzá türelmem mint most...Ami a szemüveget illeti sok is volt vele a bajom, egyrészt drága is, meg piszkáltak amiatt is abba a f.sz iskolába, és sokszor megkaptam hogy "csúnya" vagyok... Igen, méég az is marha nagy bűn ha valaki szemüveges! Sőt még felnőttként is mintha hátrányba álltam volna amiatt a szar szemüveg miatt!!
Tavaly döntöttem úgy hogy most már ha törik ha szakad eldobom a fenébe azt a szemüveget, még ha az életem részévé is vált már saz évek alatt, és nem leszek többé "csúnya" , meg már akkoriban kezdtem el sportolni, igy muszáj is volt, mivel mióta eszemet tudom még az iskolai tesiórákat se tudtam csinálni, ha meg levettem az orromig se láttam nélküle.
Egész egyszerűen már a tökéletességre törekszek. Távol éreztem magamat tőlle a szemüveg miatt, ez is 1 szempont volt. Durva szorongással és egy majdnem ájulással mentem lencse-illesztésre, abban a hitben hogy még jó pár évig szemüveges leszek és jó ha majd megműttetem a szememet. Féltem is hogy mi lesz ha nem birja a lencsét a szemem, de hála Istennek azóta is birja, semmi gondom a lencsével, csak olyan ijesztő volt már-már hogy tökéletesen láttam szemüveg nélkül. a tükörben is elégedetten konstatáltam az "új arcomat', sok fotóm volt már előtte amin nem volt rajtam szemüveg, olyan elégedett voltam magammal h valami hihetetlen... A sport/munka is sokkal jobb volt úgy, nem "lötyög" mint a szemüveg!!! Olyan mintha rajtam se lenne! De ez a lényege a kontaktlencsének hogy nem érzed, és nem látszik! Az 1 év alatt 1x se gyulladt be tőle a szemem, pedig sokan óvva intettek tőle h bajom lesz, begyullad a szemem, stb... Baromság! Csak a higéniára és a hordási időre kell odafigyelni, és arra h helyesen rakd be, és nem lesz gond!
Berakás/kivétel: Eleinte nehéz volt, ma már tükör nélkül is tudom ki/be rakosgatni a lencséimet.
előnye h még napszemüveget is hordhatok mellé, mivel az utóbbi 2-3 évben még a szemem is fényérzékenyebb lett!! "sima" szemüveghez meg aligha hordhattam volna, Mert nekem amelett h dioptriás szemüvegem volt még cilinderes is (kancsalsági), és olyan napszemüveg meg nincs ami cilinderes! max a fényre sötétedős szemüveg, de azt fel nem venném még másokon is irritál ha pl. kimegyünk az utcára beszélek hozzá és még a szemeit se látom, meg hirtelen lesötétedik a szemüvege!
Nos hát Én igy érzem jól Magamat! Mióta letettem azt a vacak szemüveget, egyszerűen jobban érzem Magamat igy! És az ára se vészes, nekem 1 pár 1 hónapra 4000 Ft, a folyadék meg attól függ h mekkora adagot veszek, abból a 360 Ml-s kb 4-5 hónapig elég az olyan 5-7000 körül van, de arra meg van akció is általában sok helyen. Szerintem jobban megéri a kontaktlencse, mert praktikusabb, és amig alszok addig berakom a folyadékba és tök jóóó! :D Szines lencsén meg nem gondolkoztam, mert a szemem szinét azt imádom. :D talán 1x kiprobálnám, de sajna cilinderes szines lencse nincs! Csak sima dioptriás.
Sőt vicces volt az emberek reakciója is, amikor elöször nem is ismertek meg az utcán, annyira "megváltoztam". :) A pasiktól is több bókot kapok azóta, bár van aki szerint jól állt a szemüveg is... Hááát... Én jobban érzem igy magamat és ez a lényeg! Aki meg eztán is csúnyának tart annak üzenem h keressen fel 1 jó szemész szakorvost, majd az segit, eseteg egy jó pszichiátert a problémájával :D De irigykedni lehet... :D
Nah de attól h már nem hordom azt a vackot nem azt jelenti h Én akkor mindenkit utálok aki szemüveges... Én ugy vagyok vele h kinek mi a jó/kényelmes/mit bir a szeme... Én bevallom hősiesen h néha felveszem a szemüveget itthonra, mert ha felkelek tök jó h látok azonnal. :D Vagy ha szét vagyok csúszva sokadik éjszakám után. Max ennyi az előnye a szemüvegnek. Én úgyérzem h életem legjobb döntése volt h váltottam, bizom benne h igy is marad, és aztán mehetek szem műtétre is pár év mulva! :)
És akkor igy néztem ki szemüveggel:
És most:
És az egyik ismertetőjelem most már :D
Azért látszik a külömbség, nem? Pedig ugyanakkor készült mind2 kép, a 3.nál meg az ismertetőjelem legujabban. :D
Az is 1 előnye h sminkelni is jobban tudom magamat mint szemüveggel. Meg ha viselés közbe koszolódik a lencse, csak kiveszem beáztatom a folyadékba és már hordom is újra, nincsennek vele olyan problémák mint a szemüveggel h folyamat törölgessem, ha rámegy valami. sokkal jobb a lencse minden téren szerintem! Meg szerintem megéri ki/be rakni mindennap, Nekem ez a véleményem a k.lencséről h sokkal jobb, praktikusabb mint a szemüveg! Max akkor rossz ha kicsúszik vagy ha ki van száradva már a szemem, mire hazaérek melóból, olyankor veszem ki. Bár erre van szemcsepp, de más hátránya szerintem nincs.
Tavaly júniusban lettem kontaktlencsés közel 20 év szemüveghordás után, úgyhogy van már viszonyítási alapom. Hogy honnét jött az 5let h lerakjam a szemüveget? fogalmam sincs. De elég sok oka volt rá h elkezdjem a lencsehordást. Sajnos az élet ugy hozta Nálam h muszáj volt szemüveget hordanom, mivel kiskoromban kialakult nállam a kancsalság és a rövidlátás, szemüveg nélkül még az iskolában se tudtam volna a betüket elolvasni. Talán ha lett volna rá pénz jó lett volna megműtettni, sokáig az akkori szemészorvosom is a műtét ellen beszélt, sőt mikor 14 éves voltam már a k.lencséről kérdeztem, még azt is ellenezte! Bár lehet h akkor nem lett volna hozzá türelmem mint most...Ami a szemüveget illeti sok is volt vele a bajom, egyrészt drága is, meg piszkáltak amiatt is abba a f.sz iskolába, és sokszor megkaptam hogy "csúnya" vagyok... Igen, méég az is marha nagy bűn ha valaki szemüveges! Sőt még felnőttként is mintha hátrányba álltam volna amiatt a szar szemüveg miatt!!
Tavaly döntöttem úgy hogy most már ha törik ha szakad eldobom a fenébe azt a szemüveget, még ha az életem részévé is vált már saz évek alatt, és nem leszek többé "csúnya" , meg már akkoriban kezdtem el sportolni, igy muszáj is volt, mivel mióta eszemet tudom még az iskolai tesiórákat se tudtam csinálni, ha meg levettem az orromig se láttam nélküle.
Egész egyszerűen már a tökéletességre törekszek. Távol éreztem magamat tőlle a szemüveg miatt, ez is 1 szempont volt. Durva szorongással és egy majdnem ájulással mentem lencse-illesztésre, abban a hitben hogy még jó pár évig szemüveges leszek és jó ha majd megműttetem a szememet. Féltem is hogy mi lesz ha nem birja a lencsét a szemem, de hála Istennek azóta is birja, semmi gondom a lencsével, csak olyan ijesztő volt már-már hogy tökéletesen láttam szemüveg nélkül. a tükörben is elégedetten konstatáltam az "új arcomat', sok fotóm volt már előtte amin nem volt rajtam szemüveg, olyan elégedett voltam magammal h valami hihetetlen... A sport/munka is sokkal jobb volt úgy, nem "lötyög" mint a szemüveg!!! Olyan mintha rajtam se lenne! De ez a lényege a kontaktlencsének hogy nem érzed, és nem látszik! Az 1 év alatt 1x se gyulladt be tőle a szemem, pedig sokan óvva intettek tőle h bajom lesz, begyullad a szemem, stb... Baromság! Csak a higéniára és a hordási időre kell odafigyelni, és arra h helyesen rakd be, és nem lesz gond!
Berakás/kivétel: Eleinte nehéz volt, ma már tükör nélkül is tudom ki/be rakosgatni a lencséimet.
előnye h még napszemüveget is hordhatok mellé, mivel az utóbbi 2-3 évben még a szemem is fényérzékenyebb lett!! "sima" szemüveghez meg aligha hordhattam volna, Mert nekem amelett h dioptriás szemüvegem volt még cilinderes is (kancsalsági), és olyan napszemüveg meg nincs ami cilinderes! max a fényre sötétedős szemüveg, de azt fel nem venném még másokon is irritál ha pl. kimegyünk az utcára beszélek hozzá és még a szemeit se látom, meg hirtelen lesötétedik a szemüvege!
Nos hát Én igy érzem jól Magamat! Mióta letettem azt a vacak szemüveget, egyszerűen jobban érzem Magamat igy! És az ára se vészes, nekem 1 pár 1 hónapra 4000 Ft, a folyadék meg attól függ h mekkora adagot veszek, abból a 360 Ml-s kb 4-5 hónapig elég az olyan 5-7000 körül van, de arra meg van akció is általában sok helyen. Szerintem jobban megéri a kontaktlencse, mert praktikusabb, és amig alszok addig berakom a folyadékba és tök jóóó! :D Szines lencsén meg nem gondolkoztam, mert a szemem szinét azt imádom. :D talán 1x kiprobálnám, de sajna cilinderes szines lencse nincs! Csak sima dioptriás.
Sőt vicces volt az emberek reakciója is, amikor elöször nem is ismertek meg az utcán, annyira "megváltoztam". :) A pasiktól is több bókot kapok azóta, bár van aki szerint jól állt a szemüveg is... Hááát... Én jobban érzem igy magamat és ez a lényeg! Aki meg eztán is csúnyának tart annak üzenem h keressen fel 1 jó szemész szakorvost, majd az segit, eseteg egy jó pszichiátert a problémájával :D De irigykedni lehet... :D
Nah de attól h már nem hordom azt a vackot nem azt jelenti h Én akkor mindenkit utálok aki szemüveges... Én ugy vagyok vele h kinek mi a jó/kényelmes/mit bir a szeme... Én bevallom hősiesen h néha felveszem a szemüveget itthonra, mert ha felkelek tök jó h látok azonnal. :D Vagy ha szét vagyok csúszva sokadik éjszakám után. Max ennyi az előnye a szemüvegnek. Én úgyérzem h életem legjobb döntése volt h váltottam, bizom benne h igy is marad, és aztán mehetek szem műtétre is pár év mulva! :)
És akkor igy néztem ki szemüveggel:
Azért látszik a külömbség, nem? Pedig ugyanakkor készült mind2 kép, a 3.nál meg az ismertetőjelem legujabban. :D
Az is 1 előnye h sminkelni is jobban tudom magamat mint szemüveggel. Meg ha viselés közbe koszolódik a lencse, csak kiveszem beáztatom a folyadékba és már hordom is újra, nincsennek vele olyan problémák mint a szemüveggel h folyamat törölgessem, ha rámegy valami. sokkal jobb a lencse minden téren szerintem! Meg szerintem megéri ki/be rakni mindennap, Nekem ez a véleményem a k.lencséről h sokkal jobb, praktikusabb mint a szemüveg! Max akkor rossz ha kicsúszik vagy ha ki van száradva már a szemem, mire hazaérek melóból, olyankor veszem ki. Bár erre van szemcsepp, de más hátránya szerintem nincs.
2016. június 19., vasárnap
Az éjszakás műszak hátrányai, előnyei.
(avagy az előző blogomról áthozva)
Az előző poszthoz írnám ezt, és egyben az előző blogomról, hogy aki olvasta már az azért, és hogy aki még nem az azért olvassa... :D Ha már egy éve a munkahelyemen vagyok , itt az ideje hogy levonjam a konzekvenciákat az állandó éjszakázásról. Amugy is folyamat záporoznak a munkám miatt a hülye kérdések, mint a "hogy birod ezt az állandó éjszakázást?" meg a társaik. Ugyhogy, kérem itt volt az ideje hogy billentyűt ragadjak és kiirjam a tapasztalataimat. :D No lássuk az előnyöket előbb, aztán írom a hátrányait.. Megjegyzés: Ez csupán az Én véleményem, tapasztalataim! Hogy ki hogy bírja azt ez már emberfüggő, mert ugye minden műszaknak megvan a maga előnye, hátránya. Van aki pl. nem bírja az éjszakai ébrenlétet, Én pl. mióta az eszemet tudom, délután, este aktivabb voltam világéletembe, mint reggel, a koránkelés, iskolába indulás reggelente egy igazi rémálom volt a számomra...
Előnyök:
1.) Egyedüllét. Igen, persze, ez is egyénfüggő , Én pl. szeretek egyedül melózni!!! Annyi hülye, kollégával, osztálytárssal volt annó dolgom, hogy Nekem ez megváltás hogy egyedül melózom, meg amugy is szeretek egyedül lenni ha rám jön.. :D
2.) Szabadság: Persze, ezt úgy értem hogy ugyanúgy meg kell csinálnom a munkám, feltakarítani a helyemet, de! Mivel egyedül vagyok, igy hallgathatok zenét, akkor megyek ki kajálni, cigizni amikor akarok! :D Általában zeng az üres ambulancia tőlem, meg a Linkin Parktól, Manson Bácsitól, vagy valamelyik metal/rock előadótól. :D
3.) Pénz. Igen, mert JÁR az éjszakás pótlék. A brigádban Én vagyok az aki a legjobban keres :D Meg otthon is már kb irigyek Rám :D
4.) Esti buszozás: Utálok busszal utazni, meg a tömeget, pánikolásra vagyok hajlamos de este, szeretek kivételesen!!! Meg fejből tudom már az esti-éjszakai járatokat, aki a fél 9es éjszakás járaton sofőr vele pl. jóba is vagyunk már :D Meg volt már mikor egyedüli utas voltam a buszon azt tök jó volt, legalább nem a Marika néni tyúkszemének a gyógyulását, vagy a tinik nemi életét kellett hallgatnom, mint pl. a deles buszon :D
5.) Nyugalom. Egyedüllét=Nyugalom. Igen. Nappal amugyis utálok utcára kimenni sokszor, de este ez más :D Kerülöm, vagyis igyekszek azóta kerülni az emberi butaságokat, az embereket, stb... Konfliktusom is egyre kevesebb van már mióta ezt a munkát csinálom. Max anyámékkal veszek össze, néha. :D Meg kevesebb a hülye körülöttem, mert alszanak! :D
6.) Elintézendők. Igazából párszor de megesett ha nagyon fáradt voltam, de olyanokat el tudtam intézni mint pl. orvoshoz menni, nem kellett hozzá szabadnap , ill a rendőrségi ügyemet (ami nem az Én ügyem volt csak tanu voltam még tavaly nyáron :D) azt is délelött 2 éjszaka közt intéztem el. Nem kell hozzá szabadság ha valamit el akar az ember intézni, már pl. az is valami ha elmész boltba, piacra, és utána mész el aludni. :D
Hátrányai:
1.) Altatószerek használata: Én tudom hogy nem a legjobb, de olykor MUSZÁJ bevemnem , de úgy heti 2x-3x van hogy megesik hogy nem tudok elaludni nappal, vagy ha phenős vagyok, mert fel van borulva az alvás-ébrenlét ciklus, és olyankor letolok egy-egy altatót :D Jahm és igen szintetikus altatót, amit csak szakorvos írhat ki, műtétekhez adják általában, a Sedacur meg a többi gyógynövényes bogyó, szart se ér. :D
Jah és jókat alszok tőlle, délután ha ébredek mint akit kicseréltek, még a munka , edzés is jobban megy aztán. :D
2.) Fényérzékenység, vagy fényhiány. Én nem tudom mi ez, de ha süt a Nap, egyszerüen előkerül a Napszemüveg, újabban az is már ismertetőjelem, ha nappal látni az utcán, míg korábban a sima szemüveg volt ami az volt. :D Nah nem azért mert rám jött (megint) a Mátrix-buzulás, hanem mert érzékeny a szemem a fényre :D Máskor meg sóvárgok azért hogy mehessek szolizni, különösse télen volt így :/ :D Érdekes ez....
3.) Fáradtság/álmosságrohamok. Van hogy egész nap aludnék... Sport? Alvás!!!! És ha felébresztenek akkor nem vagyok magamnál kb 1 óráig, és még idegbeteg is vagyok...
4.) Időhiány: Voltak dolgok, amiket alaposan át kellett variálnom, pl. hogy ki mikor ér rá ha talizok, vagy elmegyek valahova... Mivel sok ismerősöm, haverom meg ellentétes műszakba dolgozik...
+1: Ez azért +1 hátrány, mert inkább hétvégén tapasztalom ezt, ha az első busz bulijárattal megyek haza.... Olyankor szabályosan FÉLEK mivel teli van kötekedő részegekkel, drogosokkal a busz, azt attól rettegjek dolgozó ember létemre hogy mikor pofázik be/okádik le sugárban/ megerőszakol, stb... Különösen ha valami drogos buli van a Sing-Singben vagy fene tudja melyik dizsiben.... Jó persze, Én is voltam tini, én is jártam bulizni, de olyan részeg sose voltam hogy ne tudjam már azt se hogy kivel szállok fel a buszra, hol vagyok, vagy ha mégis talán 2x, de normális emberek vigyáztak rám, meg tanultam belölle, meg én azért nem szoktam beugatni senkinek még ha iszok se, csak jókedvem van vagy bealszok tőlle!!! Drogoktól meg félek!!!!de ezek hétről hétre, ugyanzok a züllött arcok, akiknek nem az első buszon, hanem az ágyba lenne a helyük, meg azért beszolnak, mert nem tetszik nekik a búrád... Volt már hajnalban kisebb cink az ilyenek miatt, bár ott a szájkarate-nál megállt a dolog, mondjuk ha ugy hozná (de ne legyen így) már lehet nemcsak szájkaratés lennék... :) Meg van nálam kés, gázspré, de Isten óvjon attól hogy használjam!!! Ilyenkor jó lenne a jogsi!!! Vagy valami elkülönített buszjárat a dolgozóknak, meg a bulizóknak!!!
No... Kérem, ennyi volt amiket így összeírtam, hogy Nekem ez hogy is jó, vagy nem jó... Több előnye van, mint hátránya rám nézve ennek a munkának. :) Mondjuk hogy meddig fogom ezt bírni, na ez egy jó kérdés, mert néha van hogy már besokallok vele, de aztán valahogy mindig történik valami amikor rájövök, hogy jobban becsülöm ezt a műszakot utánna, főleg hogy inkább dolgozok éjszaka, minthogy ujra a közmunkán sepregessem a faleveleket a hidegben havi szaros 50 rugóért.... Bár tény hogy ez inkább annak jó, akinek se pasija, se gyereke, mint pl. Én, egyszerűen ha lenne párom/gyerekem és ugy kéne éjszakáznom sok lenne az úgy már.... De most úgy érzem hogy erre van szükségem és kész.
És ezt meg Mindenkinek aki éjszakás:
Monday Morning.
Sziasztok! Háát a tegnapelötti bejegyzésem kissé ittas állapotban íródott. :D Most azt olyan semmisnek tekinteném, lehet h ellenszenvessé váltam pár ember szemébe, de mind1 is, néha ilyet is kell nem? Bár nem akartam, és nem is akarok és nem is fogok ide olyan állapotban irni! Most is lehúztam egy "laza" 12 órás műszakot, csak néha jó lazulni 1 kicsit... Most h már 1 év 3 hünapja éjjelezek, Én tényleg örülök h nincs pasim, se gyerekem. Nem tudnám Én ezeket már összeegyeztetni az állandó éjszakázással. Meg ugye a szüleim... Akármilyen is a hátterem, ők azér leveszik a terhet a vállamról ily téren, és ha ciki ha nem ciki, még velük élek... Hamarosan majd a "mamahotel" nevű jelenségről is tervezek posztot öszehozni, mert már kib..ul elegem van h kb 5 éve arról okoskodik mindenki h "köööltözzek eeeeel" meg ilyesmik.
Nah de mindegy... ez az éjszakázás, és nappali alvás Nállam már egy életstílussá vált. Bár erről is kapom az okoskodást ha egész nap alszom, (olykor napi 8-10 órát), és néha rásegítek 1-1 altatóval... Nem tehetek róla, de ha jól esik? Aki meg annnyira okos az éjszakás műszakos dolgában h mennyit pihenjen, mikor keljen, mit csináljon, az akkor húzzon lé 1évet mint Én aztán majd +látjuk... Nah de az előző blogomból mindjárt bemásolom az "éjcakás műszak előnyei+hátrányai" posztot h aki még nem olvasta az is megértse...
Nah de mindegy... ez az éjszakázás, és nappali alvás Nállam már egy életstílussá vált. Bár erről is kapom az okoskodást ha egész nap alszom, (olykor napi 8-10 órát), és néha rásegítek 1-1 altatóval... Nem tehetek róla, de ha jól esik? Aki meg annnyira okos az éjszakás műszakos dolgában h mennyit pihenjen, mikor keljen, mit csináljon, az akkor húzzon lé 1évet mint Én aztán majd +látjuk... Nah de az előző blogomból mindjárt bemásolom az "éjcakás műszak előnyei+hátrányai" posztot h aki még nem olvasta az is megértse...
2016. június 18., szombat
Amikor másképp látsz mindent.
Sziasztok! Vééégre pihenő este, és szombat... a mostani posztom nem a legjózanabb lesz, de lestojom. Ilyen is kell néha.. Igen, olykor szeretek bebaszni, és elfeledkezni a dolgaimról... Jól érezni magamat, szétesni, és aztán összeszedni magamat és ujrakezdeni mindent. Heti 1x kell. Ilyenkor engedem ki a feszültségemet, ami jól esik heti 1x vagy 2 hetente 1x az úgynevezett haverokkal és esetleg egy üveg borral, és elrugaszkodni a valóságtól. Ilyenkor tök másképp látom a dolgokat, a világot és az embereket. Mindenki szép és jó, aztán jön a sírásroham, és a visszatalálás. Most pölö tök jóóó érzés volt kiadni mindent, de elötte jól berugtam, és szurkolni a magyaroknak a foci EB-n, pedig leszarom a focit, csak kimentünk a Széchenyi térre foci EB-t nézni, és wáááh tök jó volt, ott sikitoztam mikor rúgtunk 1 gólt 40 faszsetudja hány év után. :D
Jóó és szép volt minden. De inkább maradtam volna, hogy majd holnapeste visszamehessek melózni. Vagy már fene se tudja,... Ilyenkor kijön belöllem minden ha józanodok. Jön a sírásroham, a feldolgozatlan sérelmek, amikre aztán legurítok egy altatót és még másnapos se leszek és mehetek dolgozni másnap. Volt már hogy a piálás miatt a detoxikálóban kötöttem ki, annyit ittam hogy majdnem a szivem is megállt, ezt bevallom, de akkor még volt 1 szerelmi csalódásom is, amire megoldásképp meghallgatás helyett csak a dogmákat kaptam mint pl. a 'lépj túl rajta vagy a ' keress mást', mikor Én Őt szerettem igazán még 5 éve, ennek az esetnek is annyi éve volt már h megtörtént.... Aztán nem 1x volt hogy sírásrohamot kaptam de úgy hogy mások megijedtek, és már be akartak vitetni kórházba, ilyesmik.
Drogozni nem drogozok, mert azoktól meg félek, 1x próbáltam ki , 17 évesen (füveztem) de attól is olyan szarul lettem hogy azthittem hogy majd meghalok. :D Úgyhogy csak az alcohol, Én azon az elven vagyok, hogy ha vki feszült inkább igyon meg 1 üveg bort minthogy drogozzon. Életemben először 16,5 évesen rugtam be egy szilveszteri házibulin az akkori brtnőimmel. Aztán amikor érettségire mentem akkor volt gáz a piafogyasztásom (hetente többször is, még suliba is ment a piálás, főleg h a tanárok se foglalkoztak vele), aztán ahogy meglett a papir rá is hagytam jó ideig.
Nem vagyok alkesz, ettől Én ugyérzem. Alkeszok voltak ott ahol voltam közmunkán, ahol óránként bontották a bort,remegett a kezük, meg bepróbálkoztak mindenkinél, Én meg tényleg csak heti 1x iszom, és nem vészes szerintem a fogyasztásom, és ha részeg is vagyok, nem ugatok be másoknak, csak jó a kedvem, hányok néha a piától, aztán alszok. De oka van annak hogy iszok. Sok oka. Írhatnám az okokat, de nem fogom, mert elég mély dolgok ezek, akit érdekel, majd megkérdezi. Nekem pl. a génjeimben van ez hogy piálok, mert az anyai nagyapám alkesz volt (de ő elég durván napi 2 üveggel), az anyám/apám soha nem ivott, rajtam meg úgy néz ki hogy kijött a hajlam, mert voltak itt 1éb családi gondok is. Más alkesz nem volt a családunkban.
Csak rossz ez hogy a sajat anyám lealkoholistáz, pedig ő neki kéne tudnia hogy miért teszem. De azthiszem jobb ha nem irom le ide... ezek olyaan mély családi dolgok, amiket a külsős úgyse fog megérteni, max észosztást kapok, és a dogmákat, vagy elitélnek.... Vagy visszaélnak, az előző blogomban leírtam és ez megtörtént... Majd ha úgy érzem vagy leírom 1x vagy akivel tényleg jóba vagyok annak elmesélem. Csak szar ezzel együttélni, az emberek meg ítélkeznek hogy "nekem azt milyen jóó életem van" . De még a saját családom is képtelen megérteni olykor.Csak Én nem birom elviselni a feszültséget, vagy izolálódok, (bedugom a fülest és zenét hallgatok), vagy piálni megyek. Bizalmas kapcsolatom meg nincs, de le is szarom igazság szerint, Nekem ott a macskám, a pszichiáter és a bor is! :D xD
Nah de lényeg. Hogy szeretek inni olykor, és nem a faszságokon agyalni, bár olykor úgy érzem h a pszichiátrián lenne már a helyem. vagy a Föld alatt. Suicid gondolataim amúgy is vannak, ha itthon elmesélem még azért is én vagyok leb.szva. de most Én nem ölném meg magamat, bár az az álmom h fiatalon, 40 évesen haljak meg, magamat akarok majd akkor megölni, vagy acut gyógyszer/alkoholmérgezésben akarok meghalni, de előtte mielött meghalok elérjem amit akarok (pl.feketeőves karatés akarok majd lenni, el akarok jutni Angliába is) s ne ilyen 80 éves járókeretes öregasszonyként éljek,aki maga alá sz.rik, magáról se tud.. :D De tényleg, ezt Én már tudom magamról régóta, és emiatt nem akarok gyereket, pasit sem. Talán ami most tartja bennem a lelket az a munkám, mint írtam közben jól érzem magamat. Talán önzően hangzik, de Én csak JÓL AKAROM magamat érezni, 26 évesen h ne mások mondják meg hogy mit csináljak, mi a jó.. Bizok benne h nesoká leléphetek itthonról, és megoldódnak a gondok (ha már a pia nem oldja meg).
s mégvalami: annyira ittas vagyok h ezt most jól esett leírni/kiírni! De legaláb Én bevallom h jól esik heti 1x piálni, és kiengedni a feszültséget.... Úgyérzem kijár ennyi nekem ha éppen szaadnapos vagyok, mivel azért elég keményen dolgozok...
Jóó és szép volt minden. De inkább maradtam volna, hogy majd holnapeste visszamehessek melózni. Vagy már fene se tudja,... Ilyenkor kijön belöllem minden ha józanodok. Jön a sírásroham, a feldolgozatlan sérelmek, amikre aztán legurítok egy altatót és még másnapos se leszek és mehetek dolgozni másnap. Volt már hogy a piálás miatt a detoxikálóban kötöttem ki, annyit ittam hogy majdnem a szivem is megállt, ezt bevallom, de akkor még volt 1 szerelmi csalódásom is, amire megoldásképp meghallgatás helyett csak a dogmákat kaptam mint pl. a 'lépj túl rajta vagy a ' keress mást', mikor Én Őt szerettem igazán még 5 éve, ennek az esetnek is annyi éve volt már h megtörtént.... Aztán nem 1x volt hogy sírásrohamot kaptam de úgy hogy mások megijedtek, és már be akartak vitetni kórházba, ilyesmik.
Drogozni nem drogozok, mert azoktól meg félek, 1x próbáltam ki , 17 évesen (füveztem) de attól is olyan szarul lettem hogy azthittem hogy majd meghalok. :D Úgyhogy csak az alcohol, Én azon az elven vagyok, hogy ha vki feszült inkább igyon meg 1 üveg bort minthogy drogozzon. Életemben először 16,5 évesen rugtam be egy szilveszteri házibulin az akkori brtnőimmel. Aztán amikor érettségire mentem akkor volt gáz a piafogyasztásom (hetente többször is, még suliba is ment a piálás, főleg h a tanárok se foglalkoztak vele), aztán ahogy meglett a papir rá is hagytam jó ideig.
Nem vagyok alkesz, ettől Én ugyérzem. Alkeszok voltak ott ahol voltam közmunkán, ahol óránként bontották a bort,remegett a kezük, meg bepróbálkoztak mindenkinél, Én meg tényleg csak heti 1x iszom, és nem vészes szerintem a fogyasztásom, és ha részeg is vagyok, nem ugatok be másoknak, csak jó a kedvem, hányok néha a piától, aztán alszok. De oka van annak hogy iszok. Sok oka. Írhatnám az okokat, de nem fogom, mert elég mély dolgok ezek, akit érdekel, majd megkérdezi. Nekem pl. a génjeimben van ez hogy piálok, mert az anyai nagyapám alkesz volt (de ő elég durván napi 2 üveggel), az anyám/apám soha nem ivott, rajtam meg úgy néz ki hogy kijött a hajlam, mert voltak itt 1éb családi gondok is. Más alkesz nem volt a családunkban.
Csak rossz ez hogy a sajat anyám lealkoholistáz, pedig ő neki kéne tudnia hogy miért teszem. De azthiszem jobb ha nem irom le ide... ezek olyaan mély családi dolgok, amiket a külsős úgyse fog megérteni, max észosztást kapok, és a dogmákat, vagy elitélnek.... Vagy visszaélnak, az előző blogomban leírtam és ez megtörtént... Majd ha úgy érzem vagy leírom 1x vagy akivel tényleg jóba vagyok annak elmesélem. Csak szar ezzel együttélni, az emberek meg ítélkeznek hogy "nekem azt milyen jóó életem van" . De még a saját családom is képtelen megérteni olykor.Csak Én nem birom elviselni a feszültséget, vagy izolálódok, (bedugom a fülest és zenét hallgatok), vagy piálni megyek. Bizalmas kapcsolatom meg nincs, de le is szarom igazság szerint, Nekem ott a macskám, a pszichiáter és a bor is! :D xD
Nah de lényeg. Hogy szeretek inni olykor, és nem a faszságokon agyalni, bár olykor úgy érzem h a pszichiátrián lenne már a helyem. vagy a Föld alatt. Suicid gondolataim amúgy is vannak, ha itthon elmesélem még azért is én vagyok leb.szva. de most Én nem ölném meg magamat, bár az az álmom h fiatalon, 40 évesen haljak meg, magamat akarok majd akkor megölni, vagy acut gyógyszer/alkoholmérgezésben akarok meghalni, de előtte mielött meghalok elérjem amit akarok (pl.feketeőves karatés akarok majd lenni, el akarok jutni Angliába is) s ne ilyen 80 éves járókeretes öregasszonyként éljek,aki maga alá sz.rik, magáról se tud.. :D De tényleg, ezt Én már tudom magamról régóta, és emiatt nem akarok gyereket, pasit sem. Talán ami most tartja bennem a lelket az a munkám, mint írtam közben jól érzem magamat. Talán önzően hangzik, de Én csak JÓL AKAROM magamat érezni, 26 évesen h ne mások mondják meg hogy mit csináljak, mi a jó.. Bizok benne h nesoká leléphetek itthonról, és megoldódnak a gondok (ha már a pia nem oldja meg).
s mégvalami: annyira ittas vagyok h ezt most jól esett leírni/kiírni! De legaláb Én bevallom h jól esik heti 1x piálni, és kiengedni a feszültséget.... Úgyérzem kijár ennyi nekem ha éppen szaadnapos vagyok, mivel azért elég keményen dolgozok...
2016. június 17., péntek
Kora reggeli agyalgatás, éjjelezés után
Jó reggelt mindenkinek! :)
a "normális" emberek általában reggel kelnek :d én meg most értem haza... de nem buliból, hanem melóból. Mert van aki nem bulizik éjszaka, hanem dolgozik. jahm és CSAK éjszaka. Igen, állandó éjszakás vagyok, és szeretem. Sokan kérdezik tőllem h mit lehet szeretni az örökös éjjelezésben, hááát... Nem csak az éjszakai pótlék miatt jó ez, hanem még egyéb okokból számomra. van egy atmoszférikus hangulata, vagy fasz se tudja :D Meg olyan nyugis az egész, nem zavar senki, csak bedobok valami zenét azt elvagyok, közbe takarítgatok. Igen, takarító vagyok, és? Van 2 szakmám, meg egy érettségim, de ezt dobta nekem a gép, és mint írtam nekem megfelelő. Kórház ambulanciáit takarítom, ahol éjszaka 1 lélek sincs, és nekem ez teljesen megfelel. Önmagam tudok lenni, a kollégáim szerint sokat mosolygok már 1 ideje. :D Amugy a kollégáimmal is kijövök, pedig max napi 15 percet ha eggyütt tartózkodunk, műszakváltáskor... És ez Nekem bőven elég, nincs annyi konfliktus, vagy olyan helyzet ami konfliktust generálna. De amúgy mindenkivel kijövök a melóhelyemen a portásoktól kezdve, a nővéreken át, 1-2 ügyeletes orvosig szinte mindenkivel elvagyok!!! Emberszámba vesznek végre, ami nekem teljesen furcsa volt mikor odakerültem, mivel akárhova mentem mindenhonnan kiutáltak csak, még ha 3 szót se szóltam senkihez, amit elkezdtem nem tudtam befejezni emiatt, akármi is volt az, az iskoláimat is váltogattam, 17 évesen le is léptem onnan is, bár utánna befejeztem (érettségi + 2 szakma) de munkám se volt sokáig,pedig a munka se volt soha büdös számomra, mert pl. diákként is dolgoztam, de ha valahonnét kiutálnak, főleg ok nélkül, akkor nekem nem megy már az egész!!!! A 2014-es évem meg úgy telt h nyugtatókat szedtem,(sőt anélkül már ki se léptem a lakásból) mivel még rám is kényszerítették a közmunkát, és egy eladói tanfolyamot is, ahol volt minden, még amiatt is hibás voltam, amiért rám nyomult meg molesztált az egyik alkesz kolléga... 1x volt is egy pánikszerű rosszul létem is úgy kicsúcsosodott már nállam az egész.... Mióta itt melózom úgy kellett rájönnöm sok dologra. Amióta itt melózok, végre nem kell szoronganom, az eddigi helyeimen szinte folyamat szorongtam, "nem tudtam önmagam lenni", az emberek is folyamat tönkre akartak tenni, kis korom óta, most meg... Inkább érzem azt hogy építenek itt. talán azért, mert tudom hogy úgyse bánthatnak, mert nincs miért. sőt... a munkahelyemen érzem magamat biztonságban már szinte. Itt volt pölö az iskola is.. utáltam bejárni, de nem a tanulás miatt , hanem az emberek miatt, ha békén hagytak volna, és nem bántottak volna se fizikálisan, se lelkileg, talán még szerettem is volna bejárni.
Rájöttem h mennyivel egyszerűbb az életem mióta itt vagyok mert nem azt érzem hogy bárkinek is meg kéne hogy feleljek úgymond... Vagy azt hogy el akarnak nyomni. Munka közben teljesen kilépek mindenből, csak szól a zene és közben takarítok épp :D Hidjétek el hogy teljesen kiűzi belőlem a gonoszt napi 8-10 órára, és teljesen leköt. Aztán meg nappal alszok, amíg mások élik az életkéjüket. de! legalább kimaradok az emberi kavarásokból, konfliktusokból, és emberek közé se járok, max heti 1-2x, de az is az edzésekre, meg a haverjaimra vonatkozik, azóta könnyebb az életem úgy érzem...
Egyszerűen nem birom azokat a helyeket se ahol sok ember van, vagy az új helyeket,új embereket az új szituációkat sem, vagy bármi olyan ami felkavar, és eszembe juttatja a multat. Lehetne rá szorongásoldót szednem, de nem, mert nem segít, szedtem azt elégszer még tiniként, voltam is vele pszichiátrián, de az öszes doki csak a szarokat akarta a torkomon lenyomni ahelyett h bedobtak volna magántanulónak (aki most a dilidokim ő megmondta h meg is adta volna rá a státuszt, csak kár h nem akkor ismert meg), ez nekem jó lett volna, mert akkor izolálódok, és így megoldódott volna a problémám is.. Én inkább kizárok már magamból minden ilyen helyzetet, vagy is próbálok. Én pl. boltba is mentem volna dolgozni (eladó az egyik szakmám), de a pénztárgépnél úgy leblokkoltam hogy hirtelen azt se tudtam h mennyi a visszajáró, de az árufeltöltés része jó volt... a másik szakmám fodrász amit akartam volna, megvan arról is a papírom, de ahova mentem gyakorlatra ott is folyamatosan aláztak meg, tettek tönkre az oktatóm is ellenem volt, váltani kellett, de állandóan szorongtam így is. Nem tudtam abba se elhelyezkedni folyamat azon járt az agyam hogy mit rontok el, mivel hozzá voltam szokva, hogy az előző oktatóm minden kis dolog miatt leszidott... Ti ezt hogy bírnátok? Vagy azt hogy akárhova is mész konszolidáltan felöltözve, kiröhögnek, megaláznak, itélkeznek,hülyének néznek úgy hogy hozzájuk se szóltok? Én ilynkor még ha belefeszülök se tudok mit kezdeni, megszólalni, vagy éppen bármit is csinálni. Kezelni se tudtam soha se a konfliktusaimat, inkább menekültem. Úgyérzem ez a munka ami nekem való, tallán pont ezért, mert félek az emberektől, és attól hogy ki hogy áll hozzám. Néha úgyérzem az lenne a legkönnyebb ha semmilyen emberi kapcsolatom nem lenne, max a felszínes haverságok (sose tudtam olyan igazi mély barátságot kialakítani), és ennyi. Mióta a munkámat csinálom , én már másokhoz is tök totál érzelem mentesen állok, és ez jóóó!!! Amúgy 1 év, 3 hónapja lesz lassan hogy a munkahelyemen vagyok, és ez nagy szó nállam hogy nem akartam se felmondani, se lelépni. Pedig elötte mindenhonnan ahol voltam, le akartam lépni, akkor is általában az emberek és a szarságaik miatt, meg azért mert nem hagytak békén. Jók a tapasztalataim minden téren itt!!!
Azonfelül még tanulok is úgymond. Elkezdett érdekelni az orvostan is, ragad rám valami a koszon kívűl, hisz napi szinten látom az orvosi plakátokat, gyógyszer reklámokat, prospektusokat, elkezdtek érdekelni a betegségek, olykor rájuk keresek a neten, stb. :D Különösen a pszichiátriai, neurológiai része érdekel :D Majd néha fogok ezekről is írni, lesz itt külön "pszichiátria rovat" is. De nem lennék orvos, Isten ments! Maradok a kaptafámnál. :D És a saját problémáimnál. Bár tényleg jó érzés az hogy van hova mennem, és tudom hogy elvárják hogy elvégezzem amit el kell végeznem, így nem szakadok bele ha el kell indulnom melózni!!!! Lehet h sokan "alantas munkának" gondolják azt amit én csinálok, de inkább ez minthogy egy irodába poshadjak egész nap!!! Nekem az ilyen fizikai melók valók. :) Meg pl. egy lepukkant falusi kocsmába se mennék már el pultosnak se, pedig pár éve még kipróbáltam volna, de ma már isten ments attól is! :D Nem birnám elviselni a sok seggrészeg kivénhedt alkeszt, meg a hülye beugatásaikat!!! Váááh, néha olyan faszságok jönnek itt nállam éjjelezés után, de annyira jól esik a kis lelkemnek ha kiírhatom őket. :D
a "normális" emberek általában reggel kelnek :d én meg most értem haza... de nem buliból, hanem melóból. Mert van aki nem bulizik éjszaka, hanem dolgozik. jahm és CSAK éjszaka. Igen, állandó éjszakás vagyok, és szeretem. Sokan kérdezik tőllem h mit lehet szeretni az örökös éjjelezésben, hááát... Nem csak az éjszakai pótlék miatt jó ez, hanem még egyéb okokból számomra. van egy atmoszférikus hangulata, vagy fasz se tudja :D Meg olyan nyugis az egész, nem zavar senki, csak bedobok valami zenét azt elvagyok, közbe takarítgatok. Igen, takarító vagyok, és? Van 2 szakmám, meg egy érettségim, de ezt dobta nekem a gép, és mint írtam nekem megfelelő. Kórház ambulanciáit takarítom, ahol éjszaka 1 lélek sincs, és nekem ez teljesen megfelel. Önmagam tudok lenni, a kollégáim szerint sokat mosolygok már 1 ideje. :D Amugy a kollégáimmal is kijövök, pedig max napi 15 percet ha eggyütt tartózkodunk, műszakváltáskor... És ez Nekem bőven elég, nincs annyi konfliktus, vagy olyan helyzet ami konfliktust generálna. De amúgy mindenkivel kijövök a melóhelyemen a portásoktól kezdve, a nővéreken át, 1-2 ügyeletes orvosig szinte mindenkivel elvagyok!!! Emberszámba vesznek végre, ami nekem teljesen furcsa volt mikor odakerültem, mivel akárhova mentem mindenhonnan kiutáltak csak, még ha 3 szót se szóltam senkihez, amit elkezdtem nem tudtam befejezni emiatt, akármi is volt az, az iskoláimat is váltogattam, 17 évesen le is léptem onnan is, bár utánna befejeztem (érettségi + 2 szakma) de munkám se volt sokáig,pedig a munka se volt soha büdös számomra, mert pl. diákként is dolgoztam, de ha valahonnét kiutálnak, főleg ok nélkül, akkor nekem nem megy már az egész!!!! A 2014-es évem meg úgy telt h nyugtatókat szedtem,(sőt anélkül már ki se léptem a lakásból) mivel még rám is kényszerítették a közmunkát, és egy eladói tanfolyamot is, ahol volt minden, még amiatt is hibás voltam, amiért rám nyomult meg molesztált az egyik alkesz kolléga... 1x volt is egy pánikszerű rosszul létem is úgy kicsúcsosodott már nállam az egész.... Mióta itt melózom úgy kellett rájönnöm sok dologra. Amióta itt melózok, végre nem kell szoronganom, az eddigi helyeimen szinte folyamat szorongtam, "nem tudtam önmagam lenni", az emberek is folyamat tönkre akartak tenni, kis korom óta, most meg... Inkább érzem azt hogy építenek itt. talán azért, mert tudom hogy úgyse bánthatnak, mert nincs miért. sőt... a munkahelyemen érzem magamat biztonságban már szinte. Itt volt pölö az iskola is.. utáltam bejárni, de nem a tanulás miatt , hanem az emberek miatt, ha békén hagytak volna, és nem bántottak volna se fizikálisan, se lelkileg, talán még szerettem is volna bejárni.
Rájöttem h mennyivel egyszerűbb az életem mióta itt vagyok mert nem azt érzem hogy bárkinek is meg kéne hogy feleljek úgymond... Vagy azt hogy el akarnak nyomni. Munka közben teljesen kilépek mindenből, csak szól a zene és közben takarítok épp :D Hidjétek el hogy teljesen kiűzi belőlem a gonoszt napi 8-10 órára, és teljesen leköt. Aztán meg nappal alszok, amíg mások élik az életkéjüket. de! legalább kimaradok az emberi kavarásokból, konfliktusokból, és emberek közé se járok, max heti 1-2x, de az is az edzésekre, meg a haverjaimra vonatkozik, azóta könnyebb az életem úgy érzem...
Egyszerűen nem birom azokat a helyeket se ahol sok ember van, vagy az új helyeket,új embereket az új szituációkat sem, vagy bármi olyan ami felkavar, és eszembe juttatja a multat. Lehetne rá szorongásoldót szednem, de nem, mert nem segít, szedtem azt elégszer még tiniként, voltam is vele pszichiátrián, de az öszes doki csak a szarokat akarta a torkomon lenyomni ahelyett h bedobtak volna magántanulónak (aki most a dilidokim ő megmondta h meg is adta volna rá a státuszt, csak kár h nem akkor ismert meg), ez nekem jó lett volna, mert akkor izolálódok, és így megoldódott volna a problémám is.. Én inkább kizárok már magamból minden ilyen helyzetet, vagy is próbálok. Én pl. boltba is mentem volna dolgozni (eladó az egyik szakmám), de a pénztárgépnél úgy leblokkoltam hogy hirtelen azt se tudtam h mennyi a visszajáró, de az árufeltöltés része jó volt... a másik szakmám fodrász amit akartam volna, megvan arról is a papírom, de ahova mentem gyakorlatra ott is folyamatosan aláztak meg, tettek tönkre az oktatóm is ellenem volt, váltani kellett, de állandóan szorongtam így is. Nem tudtam abba se elhelyezkedni folyamat azon járt az agyam hogy mit rontok el, mivel hozzá voltam szokva, hogy az előző oktatóm minden kis dolog miatt leszidott... Ti ezt hogy bírnátok? Vagy azt hogy akárhova is mész konszolidáltan felöltözve, kiröhögnek, megaláznak, itélkeznek,hülyének néznek úgy hogy hozzájuk se szóltok? Én ilynkor még ha belefeszülök se tudok mit kezdeni, megszólalni, vagy éppen bármit is csinálni. Kezelni se tudtam soha se a konfliktusaimat, inkább menekültem. Úgyérzem ez a munka ami nekem való, tallán pont ezért, mert félek az emberektől, és attól hogy ki hogy áll hozzám. Néha úgyérzem az lenne a legkönnyebb ha semmilyen emberi kapcsolatom nem lenne, max a felszínes haverságok (sose tudtam olyan igazi mély barátságot kialakítani), és ennyi. Mióta a munkámat csinálom , én már másokhoz is tök totál érzelem mentesen állok, és ez jóóó!!! Amúgy 1 év, 3 hónapja lesz lassan hogy a munkahelyemen vagyok, és ez nagy szó nállam hogy nem akartam se felmondani, se lelépni. Pedig elötte mindenhonnan ahol voltam, le akartam lépni, akkor is általában az emberek és a szarságaik miatt, meg azért mert nem hagytak békén. Jók a tapasztalataim minden téren itt!!!
Azonfelül még tanulok is úgymond. Elkezdett érdekelni az orvostan is, ragad rám valami a koszon kívűl, hisz napi szinten látom az orvosi plakátokat, gyógyszer reklámokat, prospektusokat, elkezdtek érdekelni a betegségek, olykor rájuk keresek a neten, stb. :D Különösen a pszichiátriai, neurológiai része érdekel :D Majd néha fogok ezekről is írni, lesz itt külön "pszichiátria rovat" is. De nem lennék orvos, Isten ments! Maradok a kaptafámnál. :D És a saját problémáimnál. Bár tényleg jó érzés az hogy van hova mennem, és tudom hogy elvárják hogy elvégezzem amit el kell végeznem, így nem szakadok bele ha el kell indulnom melózni!!!! Lehet h sokan "alantas munkának" gondolják azt amit én csinálok, de inkább ez minthogy egy irodába poshadjak egész nap!!! Nekem az ilyen fizikai melók valók. :) Meg pl. egy lepukkant falusi kocsmába se mennék már el pultosnak se, pedig pár éve még kipróbáltam volna, de ma már isten ments attól is! :D Nem birnám elviselni a sok seggrészeg kivénhedt alkeszt, meg a hülye beugatásaikat!!! Váááh, néha olyan faszságok jönnek itt nállam éjjelezés után, de annyira jól esik a kis lelkemnek ha kiírhatom őket. :D
2016. június 16., csütörtök
Jaaa... Hogy ki vagyok?
Igen... a bemutatkozóm lemaradt tegnap bár tudom h illett volna, de hát siettem melózni.
Sose tudtam normális bemutatkozót összehozni. De szerintem nehéz is, hisz mások se ismernek nemhogy én magamat. Meg nem akarom túl lihegnni a dolgot, mert az olvasóim nagy része, a régi blogjaimat is olvasta, vagy ismerőseim.
De akkor... Ha már ismertél azért, ha meg még nem akkor meg azért. Ha az alapján állítod hogy ismersz , aki 2 éve voltam, akkor egyáltalán nem ismersz. A fejlődésem megállithatatlan. Kérlek, hadd mutatkozzak be újra.
Hol is kezdjem....
alapvetően nem vagyok normális!!! De tudjátok mit? Én ÉLVEZEM!
Azt hogy bámulsz a buszon, utcán, kiröhögsz, köszönni nem köszönsz. Fintoroghatsz! Van min! Én vállalom önmagam, te meg lógj csak a többi üresfejű majommal, hisz te sem vagy más csak egy marha aki beáll a sorba...Tedd nyugodtan! xD
a lényeg: mindig kilógtam a sorból, sokáig utáltam magamat ezért, de néha hogy látom az embereket, ma már inkább lesz több önbizalmam, és motiválnak folyamatosan, hogy Ne álljak be a sorba. Már 26 évesen úgyérzem hogy NEM akarok megfelelni SENKINEK. Talán mostanra alakult ki a személyiségem, sok dolog van, amiket régen megcsináltam, ma már nem tenném meg.
Nincs pasim, se gyerekem és nem is akarok/nem is lesz soha, nem keresem életem párját. de viszont van egy tündéri macskám :D
Pár kép rólam:
. Amúgy kissé egoista is
vagyok, ezt elismerem.. De inkább csak a kinézetemre, mivel jobban
érzem magamat szemüveg nélkül, sőt a régi önmagamhoz képest még jól is
nézek ki... De ha ezt én kimerem mondani, hogy meg vagyok elégedve magammal,már mindenféle jelzőkkel
illetnek, puszta irígységből, csak mert felvállalom azt ahogy kinézek, a stílusomat. De ez mind csupán egy felszín. Lényeg hogy Én így jó vagyok, ahogy vagyok, nem más(ok)nak akarok tetszeni. Vannak nálam jobbak, rosszabbak, mind kinézetben, mind emberben is! Mint látszik még hogy, nem vagyok egy habos-babos divat-diszkóbaba. De nem vagyok "rocker" se, bár sokan leírnak ennyivel csak mert szeretem a fekete ruhákat, bakancsot viselek, puszta praktikusságból, de az én ízlésemhez a rock/metal félék állnak hozzám közel, de olykor meghallgatom azokat a régi zenéket is, mint pl. a Spice girls, mert annyira imádtam 8 évesen, tehát ezek már ilyen retró/nosztalgia zenék , ill még hallgatok filmzenéket is, ami jó persze ebből is xD de a mai fos MINIMAL Technokkal, mulatósokkal, kis Grófókkal, rap zenékkel és a rádióslágerekkel ki lehet kergetni :D Jah és élek halok a sci-fi filmekért. :D Főleg a Mátrix és a Star wars, Robotzsaru 1-2. XD Ezeket a filmeket úgy 1 hónapban 1x mindiiiig megnézem. :D De még jöhet a horror, thriller és a vigjáték is ... mint látszik nagy film és zenebuzi vagyok. :D Majd erről is írok, csak most 2 éjszaka között vagyok, és lassan mehetek vissza 12órás műszakba, úgyhogy kissé fáradt vagyok, és most vettem be az altatómat és aludnék. Köszi a figyelmet, hamarosan írok.
Sose tudtam normális bemutatkozót összehozni. De szerintem nehéz is, hisz mások se ismernek nemhogy én magamat. Meg nem akarom túl lihegnni a dolgot, mert az olvasóim nagy része, a régi blogjaimat is olvasta, vagy ismerőseim.
De akkor... Ha már ismertél azért, ha meg még nem akkor meg azért. Ha az alapján állítod hogy ismersz , aki 2 éve voltam, akkor egyáltalán nem ismersz. A fejlődésem megállithatatlan. Kérlek, hadd mutatkozzak be újra.
Hol is kezdjem....
alapvetően nem vagyok normális!!! De tudjátok mit? Én ÉLVEZEM!
Azt hogy bámulsz a buszon, utcán, kiröhögsz, köszönni nem köszönsz. Fintoroghatsz! Van min! Én vállalom önmagam, te meg lógj csak a többi üresfejű majommal, hisz te sem vagy más csak egy marha aki beáll a sorba...Tedd nyugodtan! xD
a lényeg: mindig kilógtam a sorból, sokáig utáltam magamat ezért, de néha hogy látom az embereket, ma már inkább lesz több önbizalmam, és motiválnak folyamatosan, hogy Ne álljak be a sorba. Már 26 évesen úgyérzem hogy NEM akarok megfelelni SENKINEK. Talán mostanra alakult ki a személyiségem, sok dolog van, amiket régen megcsináltam, ma már nem tenném meg.
Nincs pasim, se gyerekem és nem is akarok/nem is lesz soha, nem keresem életem párját. de viszont van egy tündéri macskám :D
Pár kép rólam:
 |
| Tipikus. Ismertetőjelem télen a bakancs, hosszú bőrkabi :D |
|
| Áhh nem vagyok EGOista... :D |
 |
| a legujabb |
Új élet... Új blog. a kezdetek.
Sziasztok! Üdvözlet minden új és régi olvasómnak!
Hát hol is kezdjem... Már lassan 10 éve hogy blogolok, de valahogy 3-4 évente rám jön a kényszer hogy új blogot csináljak.
Az előző blogom írásait olvasva jöttem rá hogy Én mennyit változtam az elmult 2-3 évben, és konkrétan azokat a posztokat visszaolvasva jöttem rá hogy "Te jóég". ma már sok mindent másképp gondolok, sokmindent másképp csinálnák, ha tehetném most radíroznék csak... de!!! el kellett követnem azokat a hibákat, át kellett élnem dolgokat, hogy tanuljak belölle, hogy jobb emberré váljak, mint azelőtt. Nem tagadom le azt aki voltam, de hamarosan az előző blogom le lesz zárva, de pár bejegyzést tervezek majd ide áthozni, mert van 1-2 dolog, amiről a véleményem nem változott. Csak Én úgy gondolom, hogy aki ki akar róllam alakítani egy képet, az ne az alapján tegye, hogy Én mikről írtam 2-3 éve, vagy akkor milyen voltam, a fejlődésem megállíthatatlan.
Talán tavaly jobb lett volna elindítanom ezt az új blogot, de utólag okos az ember.
A 2015-ös év volt az az év, amikor életem egy fordulópontjához érkeztem el 25 évesen.
Magamtól másztam ki a munkanélküliség miatti súlyos depresszióból,gyógyszerfüggőségből, pedig már kishiján az öngyilkosságot végrehajtottam, Aztán jöttek a változások... Életszemlélet,rájöttem hogy nem olyan szar az élet, találtam munkát, ami számomra megfelelő, 20 év után letettem a szemüveget, nagy álmom vált valóra hogy kontaktlencsém lett, elkezdtem sportolni, karatézni tanulok (amire majd máskor bővebben kitérek hogy miért), pedig elötte még vontatóhoroggal se lehetett levinni sportolni engemet.
Hogy mikről tervezek írni?
Lesz itt minden. társadalomkritikák, elemezgetések, zenék, kedvenc, illetve lelki, önismereti dolgok, és a legujjabb érdeklődési körömmel kapcsolatban is, ami nem más mint az orvostudomány, mivel ehhez kapcsolódik a munkám is kicsit.... Meg amiatt is hogy egy kicsit tágítsam az emberek látó/érdeklődési körét. Minden ami érdekelhet, s amiről van véleményem.esetleg a napjaimról, életemről is (bár ezt mások jobban tudják mint Én a sajátomét :D), de nem tervezek napi szinten posztolgatni, mivel elég sokat melózok, túlórázok, kell a pénz :D Főleg hogy őszre meglesz az 1. tetoválásom remélhetőleg , célom van vele, el akarom tüntetni a rossz tinikorom utolsó mementóját az egyik kedvenc filmes idézetemmel a csuklómról. :) ez olyan lelki dolog, de na... :)
Tehát tervek vannak most ezzel a bloggal kapcsolatban, Szinte mindig, meló közben éjszaka jönnek a gondolatok, csak mire hazaérek túl fáradt vagyok ahhoz hogy leírjam őket. :)
Szinte folyamat azzal foglalkozom hogy ki/mi vagyok Én vagy mi a feladatom az életben, vagy hogyan döntsek a dolgokról helyesen, mi a jó, miért mások akarják megszabni hogy mit tegyek/érezzek/gondoljak. Vagy Én élem meg másként a dolgokat, és másképp fogok fel mindent mint az "átlag", mindig is kitűntem a tömegből mind egyéniségileg mind gondolkodásmódban, és ez ezután is így lesz, nem leszek a nyáj része, és nem is akarok az lenni már! Amire rájöttem, hogy én a "nem látom a fától az erdőt" típus vagyok, akinek csak az "igen vagy nem", "fekete vagy fehér", "jó vagy rossz" létezik. A gondolkodásmódomnak ezen részén már sokat változtam, de úgy érzem, hogy valami még hibádzik, mert nem jutok egyről a kettőre rengeteg kérdéssel kapcsolatban.Ezt a blogot azért hoztam létre, mert abban bízom, hogy ha leírom a bennem kavargó kérdéseket és a dolgokról kialakult véleményemet, akkor egyre tisztábban látok majd mindent. A hozzászólásokat is szívesen fogadom, mert azok is segíthetnek más nézőpontból látnom a világot. Természetesen nem egyezhet mindenkivel a véleményünk, de a normális, érvekkel alátámasztott vitákra képes vagyok, de ha valaki még erre sem képes,és prosztó stílusba fogalmaz csak, az inkább ne is olvasson, és ne is írjon inkább, főleg ha normálisan sem tudunk kommunikálni egymással.
Jah és még valami. A helyesírásom. Tudom h nem a legtökélyebb, de sose voltam jó helyesíró, úgyhogy a naaagy grammahuszárok kíméljenek már meg! Köszi. a tartalomra szeretném hogy figyeljenek az emberek, és ne a helyesírásomra, meg stb. Nem is tervezem hogy ilyen glittereffekktekkel meg szarokkal spékeljem meg a blogomat, mivel szeretném ha a tartalmat néznék! Bár szókimondó, durva szövegek előfordulhatnak.
Ami a blog dizjánt illeti még alakitgatok rajta, ahogy időm telik rá. ez még csak a kezdet, legyetek kis türelemmel, hamarosan jövök posztokkal, és a végleges dizájn is jön.
Hát hol is kezdjem... Már lassan 10 éve hogy blogolok, de valahogy 3-4 évente rám jön a kényszer hogy új blogot csináljak.
Az előző blogom írásait olvasva jöttem rá hogy Én mennyit változtam az elmult 2-3 évben, és konkrétan azokat a posztokat visszaolvasva jöttem rá hogy "Te jóég". ma már sok mindent másképp gondolok, sokmindent másképp csinálnák, ha tehetném most radíroznék csak... de!!! el kellett követnem azokat a hibákat, át kellett élnem dolgokat, hogy tanuljak belölle, hogy jobb emberré váljak, mint azelőtt. Nem tagadom le azt aki voltam, de hamarosan az előző blogom le lesz zárva, de pár bejegyzést tervezek majd ide áthozni, mert van 1-2 dolog, amiről a véleményem nem változott. Csak Én úgy gondolom, hogy aki ki akar róllam alakítani egy képet, az ne az alapján tegye, hogy Én mikről írtam 2-3 éve, vagy akkor milyen voltam, a fejlődésem megállíthatatlan.
Talán tavaly jobb lett volna elindítanom ezt az új blogot, de utólag okos az ember.
A 2015-ös év volt az az év, amikor életem egy fordulópontjához érkeztem el 25 évesen.
Magamtól másztam ki a munkanélküliség miatti súlyos depresszióból,gyógyszerfüggőségből, pedig már kishiján az öngyilkosságot végrehajtottam, Aztán jöttek a változások... Életszemlélet,rájöttem hogy nem olyan szar az élet, találtam munkát, ami számomra megfelelő, 20 év után letettem a szemüveget, nagy álmom vált valóra hogy kontaktlencsém lett, elkezdtem sportolni, karatézni tanulok (amire majd máskor bővebben kitérek hogy miért), pedig elötte még vontatóhoroggal se lehetett levinni sportolni engemet.
Hogy mikről tervezek írni?
Lesz itt minden. társadalomkritikák, elemezgetések, zenék, kedvenc, illetve lelki, önismereti dolgok, és a legujjabb érdeklődési körömmel kapcsolatban is, ami nem más mint az orvostudomány, mivel ehhez kapcsolódik a munkám is kicsit.... Meg amiatt is hogy egy kicsit tágítsam az emberek látó/érdeklődési körét. Minden ami érdekelhet, s amiről van véleményem.esetleg a napjaimról, életemről is (bár ezt mások jobban tudják mint Én a sajátomét :D), de nem tervezek napi szinten posztolgatni, mivel elég sokat melózok, túlórázok, kell a pénz :D Főleg hogy őszre meglesz az 1. tetoválásom remélhetőleg , célom van vele, el akarom tüntetni a rossz tinikorom utolsó mementóját az egyik kedvenc filmes idézetemmel a csuklómról. :) ez olyan lelki dolog, de na... :)
Tehát tervek vannak most ezzel a bloggal kapcsolatban, Szinte mindig, meló közben éjszaka jönnek a gondolatok, csak mire hazaérek túl fáradt vagyok ahhoz hogy leírjam őket. :)
Szinte folyamat azzal foglalkozom hogy ki/mi vagyok Én vagy mi a feladatom az életben, vagy hogyan döntsek a dolgokról helyesen, mi a jó, miért mások akarják megszabni hogy mit tegyek/érezzek/gondoljak. Vagy Én élem meg másként a dolgokat, és másképp fogok fel mindent mint az "átlag", mindig is kitűntem a tömegből mind egyéniségileg mind gondolkodásmódban, és ez ezután is így lesz, nem leszek a nyáj része, és nem is akarok az lenni már! Amire rájöttem, hogy én a "nem látom a fától az erdőt" típus vagyok, akinek csak az "igen vagy nem", "fekete vagy fehér", "jó vagy rossz" létezik. A gondolkodásmódomnak ezen részén már sokat változtam, de úgy érzem, hogy valami még hibádzik, mert nem jutok egyről a kettőre rengeteg kérdéssel kapcsolatban.Ezt a blogot azért hoztam létre, mert abban bízom, hogy ha leírom a bennem kavargó kérdéseket és a dolgokról kialakult véleményemet, akkor egyre tisztábban látok majd mindent. A hozzászólásokat is szívesen fogadom, mert azok is segíthetnek más nézőpontból látnom a világot. Természetesen nem egyezhet mindenkivel a véleményünk, de a normális, érvekkel alátámasztott vitákra képes vagyok, de ha valaki még erre sem képes,és prosztó stílusba fogalmaz csak, az inkább ne is olvasson, és ne is írjon inkább, főleg ha normálisan sem tudunk kommunikálni egymással.
Jah és még valami. A helyesírásom. Tudom h nem a legtökélyebb, de sose voltam jó helyesíró, úgyhogy a naaagy grammahuszárok kíméljenek már meg! Köszi. a tartalomra szeretném hogy figyeljenek az emberek, és ne a helyesírásomra, meg stb. Nem is tervezem hogy ilyen glittereffekktekkel meg szarokkal spékeljem meg a blogomat, mivel szeretném ha a tartalmat néznék! Bár szókimondó, durva szövegek előfordulhatnak.
Ami a blog dizjánt illeti még alakitgatok rajta, ahogy időm telik rá. ez még csak a kezdet, legyetek kis türelemmel, hamarosan jövök posztokkal, és a végleges dizájn is jön.
2016. június 5., vasárnap
Katyvasz.
Jó ideje terveztem írni, de... Ha rám jött az írhatnék, akkor 1 szemhunyásnyi időm se volt épp, vagy ha lett volna időm írni, akkor meg nem tudtam hogy miről írjak... Most is ez a 2össég van bennem, bár ha írnék most az hosszú lenne... Jövő 7en meg pszichiáter és karate ővvizsga, aztán egy haver szülinapja, ahol lesz csapatási, borozási, jáááj. :D Életem történései egy hétben :D Jó lenne ha összejönne az őv vizsga, csak hát az utóbbi időben igencsak ki voltam merülve, és sokszor b.tam edzésekre bemenni. :D =/ Nem vagyok rá büszke, de ez van, olykor kimerített az éjjelezés, sokszor szédültem , a memóriám romlott, aluszékony voltam folyamat, stb. :(
Kb másfél hónapja elég durván ki voltam merülve, a dokim már azt javasolta h kérjem át magamat 1 hónapra délutános műszakra, aztán kaptam 1 hét szabit, hát ne tudjátok meg h megkönnyebbültem :D Csak pihentem, oszt csőőő. Most is csak aludnék, sőt, szinte csak aludnék... Vlahogy nemérdekel senki, és semmi, meg a sok szarság... A faluba is ujabban ki se megyek már, csak Szegedre ha van dolgom/elintéznivalóm a munkámon kivűl... Állandóan rettegek, szorongok, sokan meg megse értik ezt... Mondjuk Én sem, vagyis de Én értem, de mindegy... Nem is írok tovább, talán az lesz most a legjobb... Valameik nap azon a sz.-r Facebookon is felbasztam magamat, hánynom kell már amugyis az emberektől... Annyi bunkó ember van h az valami hihetetlen!!! Hadjuk.. Isten állatkertje nagy, Én csak azt írom erre...
Kb másfél hónapja elég durván ki voltam merülve, a dokim már azt javasolta h kérjem át magamat 1 hónapra délutános műszakra, aztán kaptam 1 hét szabit, hát ne tudjátok meg h megkönnyebbültem :D Csak pihentem, oszt csőőő. Most is csak aludnék, sőt, szinte csak aludnék... Vlahogy nemérdekel senki, és semmi, meg a sok szarság... A faluba is ujabban ki se megyek már, csak Szegedre ha van dolgom/elintéznivalóm a munkámon kivűl... Állandóan rettegek, szorongok, sokan meg megse értik ezt... Mondjuk Én sem, vagyis de Én értem, de mindegy... Nem is írok tovább, talán az lesz most a legjobb... Valameik nap azon a sz.-r Facebookon is felbasztam magamat, hánynom kell már amugyis az emberektől... Annyi bunkó ember van h az valami hihetetlen!!! Hadjuk.. Isten állatkertje nagy, Én csak azt írom erre...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)