Sziasztok! Mire közzéteszem a bejegyzést addigra már a nagy "városnapoknak" is vége, de valahogy nem birom ki, hogy ne álljak meg egy tavalyi posztomnál, ha már az az okos Facebook emlékeztet rá. Íme az ominózus posztom, amivel a lakóhelyem Facebookos csoportjában is eléggé nagy port kavart, napra pontosan 1 éve:
https://www.facebook.com/gyongyusz.198910/posts/678071272336923
Nos. Ő volna az a poszt. Még mindig fenntartom ezt a véleményemet, bár akkor talán eléggé felidegesítehettem magamat valamin. Vagy valakin, Én nem tudom...
De most is, főleg ilyenkor oda-visszatérő téma az hogy miért is utálom ezt a "várost" ahol élek. Igen, "város" azért mert ez a világon az egyetlen olyan város, ami amúgy falu, mégpedig ez Sándorfalva, Szegedtől kb 15 km-re. Már papíron 10 éve város, ami jó és szép. Van egy szép kastély múzeumunk, amit bármelyik ismerősömnek megmutatnék, ha eljönne ide hozzánk, van egy szépen felújított általános iskolánk, egy műfüves focipályával, és van egy szabadtéri strandunk is. De!
Az emberek színvonala még mindig olyan falusias vagy milyen.
Munkalehetőség meg nincs... vagyis de. Van a közmunka, illetve nyaranta napszám. Meg pár kocsma, vállalkozó, ahová max a cimbik kerülnek be... illetve még van egy söprűgyárunk is, ahol szinte csak rokkantakat foglalkoztatnak. Szórakozóhely (ami tényleg jó, normális) az meg nincs, mert ami volt az bezárt, vagy lezüllesztették, Én már legalább 5 éve nem voltam itt sehol bulizni (főleg h nincs is nekem itt kivel)
Kórház, és egy rendes orvosi ügyelet meg megint nincs, ami szerintem alap lenne egy városban, illetve egy gimnázium, vagy középiskola is. Ugye nem sok amiket leírtam? Annyi előnye van ennek a "városnak" hogy közel van Szegedhez ahova napi szinten bejárok a munkám miatt, és szeretem azt a helyet, mindenem ott van, ide csak a ház köt ahol élek, és a szüleim.. Meg a sok szar emlék.
Jah meg a pozitiv dolgok is: A falu legszélén élünk majdnem, és ott a közelünkben a rét, amit imádok, fuhh de sokat jártam ki oda fotózni egy időben. :D
a szinvonalra meg visszatérve... Tudom hogy milyen hisz tapasztaltam. Átéltem, mivel ide jártam 8 évet általánosba, és 2 éve volt "szerencsém" a közmunkához. Bele-bele láttam a dolgokba, illetve már kiskoromtól de itt tapasztaltam meg az emberek rosszindulatát is. Pletykásak, irigyek, és még sorolhatnám... Bár ilyenek mindenhol vannak, de Én itt igencsak kiaknáztam a barmok tárházát. Sokan elitéltek, negatív jelzőkkel illettek anélkül hogy 1 rossz szót is szóltam volna hozzájuk, vagy ha barátokat akartam itt, csak az elutasitást, megalázást kaptam az emberektől... Hogy miért? azért mert pl. ott volt az allergiám ami miatt én "csúnya" voltam meg "leprás" meg 12 éves koromra már az iskola majd a "falu szégyene" lettem... Utána persze már jött nálam a rockzene, és az ezzel járó külsőségek. Mondanom se kell ugye hogy ez mivel járt... De! legalább a zene, nem ítélkezett felettem! :D Volt olyan is itt aki szerint élnem se érdemes igy, meg nincs értelme az életemnek, de nekik ajánlok egy igen jól képzett pszichiátert. :D Bár őt sajnálnám akkor... :D
Tulajdonképpen sokáig bántottak ezek a dolgok, amiket a fejemhez vágtak. Ma már megkeményedtem olyan értelembe hogy nem érdekel, sőt csak röhögök rajtuk.. :D Irigyek csak mert Én felvállalom magamat, ha még legalább valami valós fogást kerestek!találtak volna rajtam akkor oké... Sokszor úgy érzem hogy az emberek meg se akarnak itt ismerni. Igaz ezek régi dolgok már, de úgyérzem hogy sokan még mindig azt a "kislányt" látják bennem akit lehetett fizikailag-lelkileg bántani. Én sokáig mikor fiatalabb voltam, baromi naiv voltam, mindent elhittem és úgy éreztem hogy ha mindent megteszek az embereknek, akkor kedvelni fognak.. Ma már rájöttem hogy nem így van! Bár beismerem hogy voltak hülyeségeim, de azt hiszem hogy megbocsájthatóak... Nem züllöttem le, nem drogoztam szét az agyamat, és nem lettem a "falu ribanca" sem. Igazából nekem itt igaz barátom sose akadt a faluban. (izé városban, de nekem ÖRÖKRE falu marad) Sokáig rossz volt, de ma már rájöttem h nincs emiatt veszteségem, amik csak vannak itt azok a felszines emberi kapcsolataim a többi falubelivel, amiket már elkezdtem fokozatosan, tudatosan leépiteni.
Sokan csak jópofizni jönnek oda hozzám, aztán ahogy továbblépek máris a hátam mögött mondják a "szépeket" és még sorolhatnám. Már már kialakult bennem a jó emberismeret. Sőt. Én itt ahol élek emberek közé se járok már. Max boltba, edzésre, legalább akikkel edzésre lejárok, azokkal semleges a kapcsolatom, nem hitették el hogy béna vagyok, vagy bármi.
De! Mondhatják az emberek a kritikáikat, irigykedhetnek is, ez engem inkább MOTIVÁL hogy NE legyek olyanok mint Ők..
Majd jött a 2014-es év, s vele együtt a 6 hónapos közmunka, itt ahol élek, Sándorfalván.. isten óvjon meg tőlle hogy visszakerüljek, mivel ugyérzem hogy az az időszak elég volt... Itt is újra átéltem azt amit általánosba, szószerint úgyéreztem hogy én valami börtönbe vagyok itt... Váhh már megfogalmazni se tudom, franc enné meg. :D Olyan hülye érzésem volt itt... Ha bementem felvenni a munkát és kimentem az utcára szorongtam, félem hogy mit fognak gondolni az emberek, hogy mit fognak szólni, hogy én "ennyire vittem", odáig fajult nállam ez az egész h nyugtatókon éltem, főleg hogy sok kollégámmal összevesztünk bagatell dolgok miatt... Bár voltak akikkel jó kapcsolatot ki tudtam alakitani, de az emberek javarésze utált itt is, csak mert volt hogy kinyitottam a számat :D Legalábbis már itt, amit még gyerekként meg se mertem lépni sokáig, megse tudtam magamat védeni verbálisan, fizikálisan... Mikor vége lett a közmunkának, én elég nagy vihart kavarva hagytam el ezt a helyet, olyan értelembe hogy már ott tartottam ha nem lesz munkám és újra behívnak teszek valami olyat amit nem kéne, még kórházba is akartam menni, majd ki is jelentkeztem innen, ugy voltam vele hogy inkább Szegeden leszek közmunkás minthogy a lakóhelyemen ha úgy alakul, majd jött a jelenlegi munkám szerencsére... xD Ma már olyan szinten állok itt az emberekkel hogy nem érdekelnek... egyáltalán.. . Aki jópofáskodik arra rájövök, megtanultam h bunkónak, és flegmának kell lennem az ilyenekkel!!! aki tényleg normálisan áll hozzám, azzal Én is normális vagyok, és megteszek mindent hogy ez NE változzon meg. Bár ezutóbbiból van kevesebb. Szegeden szerencsére van pár barátom, és úgyérzem nekem ez elég!!!
Csak sokszor érzem a frusztráló , lenéző tekinteteket, hallom a szarkavarásokat, de amit tudok azt mind kizárom. Tudom h az lenne a megoldás hogy elköltözzek, és tervbe van véve... De! Ma már őszintén jó érzés ha megbotránkoznak az emberek rajtam, ahogy kinézek, vicces ha ijesztőnek tartanak csak mert bakancsot hordok , hosszú fekete bőrkabival (na nem most, mert nyár van :D) És vicces hogy az én pofámon botránkoznak meg, mert kell nekik egy úgynevezett "céltábla" vagy "bűnbak" ami eltereli a szar és unalmas életükről a figyelmet. Vicces volt mikor tavaly megbámultak az egykori kollégáim mikor elmentem elöttük atomfeketébe, szinte az arcukra volt írva a hatás :D Vagy mikor az egykori általános iskolai bántalmazóm meglátott a buszon, szintúgy feketébe, s már szemüveg nélkül. :D Én meg direkt elé ültem a buszon. Hát volt egy reakciója, főleg mikor ott szálltam le ahol ő is :"D Ahogy Én elnéztem megint értelmet nyert nállam az hogy az idő Nekem dolgozik, minden téren. :D Valamit kiváltok az emberekből. Tükröt tartok feléjük. Bizony, van mitől tartaniuk az ittenieknek. :D Csak mert "durva" filmeket nézek, és metál zenéket hallgatok. :D Én vagyok a félelmük megtestesültje. A "halálmadár" ahogy már megkaptam itt, és még a "feltünési viszketeg" csak mert kiraktam Facéra ami tetszik, kinéztek-kinézek úgy ahogy tetszik, meg azért belátom h szeretem ha észrevesznek:D De igen, akarom is valahol... Hogy lássák bennem a jót is, mégha elsőre nehéz is Pedig én csak azt teszem ami tetszik, és úgy nézek ki ahogy Nekem tetszik.
És igen, a városnapok nekem idén már ki is maradtak. Mivel melóztam, és mikor szabad voltam akart a franc menni, inkább aludtam, meg amugyse volt kivel, és amúgyse volt olyan progi, fellépő ami érdekelt volna (emlékszek pár éve ilyen kis Grofókat meg Nótár Mary-kat hívtak ide fellépni, hát szomorú hogy erre van igény..) :Bár nem olyan jó faluban élni, (főleg nem ott ami papiron város, de a neve szerint falu) és ahol az emberek azt hiszik hogy ismerik a másikat, és ahol ha a falu egyik végébe pukizol egyet a másik végén már beszartál.
De! Azt az örömöt már nem adom meg neki, hogy foglalkozzak velük. Ha beszólnak az se izgat, mert szinte csak muzsikát hallgatok fülesen ha megyek valahova, de legalább van mit nézniük, de legszivesebben egy nagyadag forró vizet öntenék slaggal a seggükbe az ilyen embereknek. :D :)
De ettől függetlenül élnék falun, de csak ott ahol még a nevemet se tudják. :) Talán ellentmondásos kissé, de igen. Eléldegélnék, csak nem itt, elég volt itt felnőnöm, és általános suliba járnom (amit én csak fegyháznak hívok). Mert van 1-2 előnye azért annak ha falun él az ember azért. Lehet kissé emberellenesnek tűnök, de a szomszédaim pl. kedvesek, velük kijövök, (kivéve az egyik bolond öregasszonyt, aki "állatvédőnek" tartja magát azért mert magához csalta a szomszéd macskáit, egy másikukat meg feljelentette valami villanyóra miatt, mikor vmi cicát keresett náluk :D) ők azért nem a pofámat nézték sohasem. Sőt még 1-2 nálam idősebb emberrel is megvagyok itt. De ennyi Én ugyérzem hogy elég. Én tudom hogy nem kötelező itt élnem. Rajta vagyok már azon hogy elköltözzek, de még nincs rá lehetőségem, Nekem ez elég egyenlőre ha itt nem megyek emberek közé... Nah de hogy ne csak a negatív dolgokat posztoljam ide, nemsoká jelentkezek, ajánlókkal, film-zenés ajánlóval, stb.-vel :D Csak türelem, mert megint sokat dolgozok, és annál is többet alszok!
