...

s ilyenkor azt álmodom, hogy levágott emberfejeken ugrálok tűsarkúban... ^^♥
/persze a terepet én készítem elő hozzá, egy életlen konyhakéssel, válogatott emberekből./

Amiről nehéz írni.Bus accident in Italy

Hihetetlen. 2017 második posztja nálam megint a rossz dolgokról fog szólni. Bár tény, aki ismer az tudja , és olvas is hogy a blogom nem épp a műkörömről, jó pasikról meg a stb-ről szól. Bár szeretnék "optimistább" posztokat, de az önérezetem most nem engedi. Most a Veronai magyar diákok buszbalesetéről lesz szó. A hír itt van: hhttp://www.hirado.hu/2017/01/21/gyerekeket-szallito-magyar-busz-szenvedett-balesetet-olaszorszagban-tobben-meghaltak/  
Tegnap munkába indulva hallottam, olvastam a hírt, gyakorta ezzel volt tele a Facebookom (nem nézek TV-t).
16-an haltak meg, többen súlyosabb-könnyebb sérüléseket szereztek. Sítáborból jöttek haza franciao.-ból a diákok. Köztük sokan már soha nem térhettek haza. Nehéz erről írni. Nehéz... És milyen nehéz lehet a túlélőknek, szülőknek. amikor megláttam a videót a lángoló buszról kicsit a Végső állomás c. film jelenete ugrott be mikor megégtek. ezek a diákok is akik meghaltak, gyakorlatilag elevenen égtek meg. :( És csak egy kicsit belegondolok milyen kemény lehetett... Egyszer égettem meg a számat egy forró kv-val 2 napig nem birtam semmi meleg kaját enni, hát hol van ez ahhoz képest amit ők elszenvedtek. Ilyenkor gondolok bele, hogy a saját kis lelki dilemmáimat leszámitva elég jó életem van. De! Mint ez a baleset is mutatja hogy elég egy nem odafigyelés és máris kész a baj.  Nem hibáztatni akarok senkit, mert nem értek se a gépekhez,se a buszok, autók mechanikájához,  Én nem voltam ott, és nem is ismertem senkit, aki érintett a bajban. De! El se tudom/tudjuk képzelni milyen nehéz most a szülőknek, akik ebéddel várták a hazatérő gyermeküket,akik csak jól akarták magukat érezni a sítáborban, és élményeket akartak gyűjteni, világot látni akiknek a társuk, barátjuk halt meg... Ártatlanul, értelmetlenül.
S akik sulyos sérüléseket szenvedtek hogy fognak így élni tovább, szétégve? Hiába a plasztikai műtét, van amit nem lehet helyreállitani. :(  Nehéz ezekre mit írni. És így engedje el egy szülő bármerre a gyerekét? Ha ciki, ha nem ciki, tőllem mindiig megkérdezték anyumék ha elmentem bulizni, hogy hol vagyok, mikor érek haza, még annak ellenére is hogy felnőtt vagyok. Van aki szerint ez gáz, szerintem meg nem, amien világot élünk.... Egy gyermek elvesztése a legnagyobb törés egy szülő életében. Nehéz most úgy írni bármit is, hogy ne sértsek meg senkit a gyászban. Viszont elképesztő volt látni az összetartást az olaszok és a magyarok között, sokan szállást ajánlottak fel a sérülteknek, illetve az Olaszo-i magyarok ajánlottak fel szállást, segítséget a helyszinre érkező szülőknek. Jó látni hogy vannak még összetartó, önzetlen magyarok! Köszönjük Olaszország! És köszönet MINDENKINEK aki segített nekik a bajban.

 A gyászoló családoknak, iskolatársaknak pedig őszinte részvétem, és a sérülteknek mielöbbi gyógyulást!

2017-first post.

Helló szia mindenkinek, immár 2017-ben! Igaz már 2 hete hogy 2017-et írunk. :D
Kissé megcsúszva, de! Legyen mindenkinek jobb éve mint az előző! :) s ne érjen veszteség, vagy bánat senkit... az ellenségeimnek meg annyit kivánok idénre h ott rohadjanak meg ahol vannak. :D
De legalább már végre vége a bejglizabálásnak, a kényszerünnepeknek és sorolhatnám... A 2016os évet is Magamhoz méltóan búcsúztattam el a Szegedi Rock Klubban. Jó volt, de azthittem többen leszünk. :) Na mindegy is...
Most nincs bulizás, pihentetem a pénztárcámat és a májamat is. :D Meg amugy is kutyahideg van, inkább maradok, filmet nézek, alszok, ill rákaptam a naplókinyírásra, épp a Nyírd ki ezt a napló c könywel kreativkodok. :D Már a februárt várom, nekem ez a január elég unalmas, döcögős szokott lenni... Nekem februárba kezdődik az új év vagy nemtudom. :D De a február a 2. kedvenc hónapom az október után, általában akkor lett jobb a kedvem, akkor történtek a jó dolgok is. :D
Azóta eltemettük a biológiai nagyanyámat, nem érzek semmit... se hiányt, semmit, mint írtam korábban is h nem törődött velünk. Lehet szemétnek tartani a másik nagyanyám legalább foglalkozik velünk. De mit tegyek akkor ha ilyen rokonom van? Semmit. Sajnos az ember nem válogathatja meg a rokonait, szomszédait, osztálytársait kollégáit. De azt meg én döntöm el h meik rokonommal akarom tartani a kapcsolatot. olyanból meg kevés van. Na mindegy. Azért nyugodjon békében még ha csak genetikai nagyanyám volt. Leagalább a Szüleimre számithatok, ha másokra nem. De nemsoká már remélhetőleg egyedül fogok élni, erre vágyok.
Remélem összejön majd hogy részletre vegyek valahol Szegeden egy kis panelt, az albérletet még nem tudom, mert az drága, ki is pakolhatnak, meg ha spórolnék akkor eggyütt kéne élnem egy rakás idegennel, ami meg nem megy Nekem szoc fóbiával. :D Na majd lesz valahogy, bár ezt még át kell gondolni nagyon!
Fogadalmat nem tettem az új Évre mert sztem az baromság, ugyse tartják be. :D
Inkább célokat tűztem ki 2017-re. Lássuk:
- Megtartani a munkámat. (esetleg egy másodállás 4 órában)
- Elköltözni otthonról
- Spórolni
-Modellkedni (igen, célom már régóta, és remélem végre összejön, ki akarom próbálni, ha meg ez valakinek nem tetszik húzzon el szemészhez :))
-Sportolni, sportomban jobbnak lenni.
-Még többet foglalkozni Magammal, és azt az energiát, amit másokra fordítottam csakis az Én önmagam menedzselésére fogom fordítani. :) Már egy ideje megtanultam h önző kis dögnek kell lenni. :)  De ha meg önző és akaratos vagyok legalább elérem a céljaimat! :)
 Teljesen 7köznapi dolgok ezek. Az hogy legyen pasim, idénre se tervezem, sőt boldog vagyok hogy nincs a céljaim közt 2017ben se a pasi! :) Inkább a fentebb leírt céljaimra fogok koncentrálni! Egyszerűen undorító ahogy egyik némelyik viselkedik, Facebookon próbálkoznak, nyomulnak páran, nem veszik magukat észre!  letettem róla h párkapcsolatom legyen, tudatosan vagyok már egyedülálló sztem, mivel az ismerkedés se megy. :D meg Én önállósítani akarom magamat minden téren. :) Úgyérzem h ez az évem is jó lesz szingliként, főleg ha egyedül fogok lakni! :) S nem, nem akarok senkitől se függeni érzelmileg! Egyik másik nőn is azt látom h teljesen feladja magát a pasija miatt, Én meg nem akarom/fogom magamat egyért se feladni! Ahogy tavaly se tettem, idén se fogom!
Egyszerűen már nem tudom elképzelni hogy milyen lehet párkapcsolatban élni, de nem is akarom már!
Inkább arra vágyok h az igazi barátaimat találjam meg, akikkel nem(csak) azon a szar Facebookon cseveghetünk! ha ez gyerekként nem ment, remélem összejön felnőttként!!!
És ne érjen veszteség, vagy másmilyen bánat se! Se engem, se titeket!
Azt is megfogadtam (najó inkább tervezem) h többet fogok foglalkozni a bloggal. Nem fogok annyi depressziv posztot kirakni, inkább kedvenc dolgokról írok meg minden ami jó... vagy kritikákat, ahogy elterveztem még ezt a blogot. :) Csak aztán kijött belöllem minden szar, főleg hogy nem szoktam senkivel se beszélgetni. :) De neeem, már nem akarok annyi személyes dolgot belevinni a posztjaimba, mert aztán meg  a hülyék csak teóriákat gyártanak belölle. :)
Kedves 2016! köszönöm a leckéket és a sok szart! Kedves 2017! Készen állok! :)
De az biztos hogy fogok írni 2017ben is! És jobb leszek mint tavaly! :) Akik meg utáltak, irigykedtek 2016-ban, azok ne aggódjanak mert idén is lesz miért! :D