http://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/ejszakai_munka_ezt_teszi_a_testtunkkel/20160912142416
Kiegészítehetném még pár dologgal, De az az igazság hogy valahol jó is az éjjelezés, legalábbis Nekem. Bár az árnyoldalai is meg vannak.
Írni is jó rég írtam már, beteg is voltam kb 2 hete, de a hangulatom is rossz volt, meg olyan "üresnek" éreztem magamat, olyan volt mintha nem is lettek volna érzéseim, de indulataim annál inkább. mostanság kedvem se volt semmihez sem, még azért is meg kellett erőltetnem magamat hogy azon a rohadt Facén visszaírjak valakinek.... Komolyan néha egy átok az a szutyok oldal!!! Vagy egy-két ismerősöm, akik csak a felszínes "Hogy vagy?" féle kérdésekkel jönnek. Igazából kedvem sincs órákat fecsegni már a semmiről, nem érdekel a sok hülyeség!!!! Egyszerűen fárasztó!!!Aztán meg vérig vannak sértve ha nem írok vissza (Azonnal)hogy "Haragszol?". Nem. Nem haragszok senkire. Csak épp nincs kedvem a magánügyeiket hallgatni, meg a jelentéktelen szarokat, ill azt se ha le akarnak húzni. A vitákhoz meg pláne nincs kedvem, még jobban lefáraszt. Ugy látszik szelektálnom kéne megint.
Ugy anblokk az emberekhez sincs kedvem, ilyen "antiszocc" vagyok megint... Rosszul vagyok már a naaagy családi, rokoni összeröffenésektől is, mert szerintem csak felesleges jópofizgatás az egész, kiváncsi vagyok ha tényleg szarba lennék, vajon tényleg számíthatnék e a rokonokra? Kár h a rokonságát nem választhatja meg az ember.... ha Én most ide leírnék mindent máris Én lennék az 1. számú közellenség a családban, csak valahogy nem tudok jópofizni annak a kedves rokonomnak aki annó a fejemhez vágta h "csak az nem talál munkát aki nem is akar dolgozni", meg "legyek pozitiv!" meg "Ne sajnáltasd magad!"amikor én depressziós is voltam a munkanélküliségtől meg a sokadik visszautasítástól... Mondjuk én a helyében inkább csendben maradnék! Kiváncsi vagyok hogy mit szólna ha ő a jó állása helyett épp közmunkán sepregetne havi 50ért a minusz 1 fokban, mindezt ugy hogy neki van egy munkanélküli felesége meg egy gyereke is ráadásul majd akkor is ezt mondaná? Ha már segíteni akkor nem tudott, akkor inkább kerülje el a társaságomat, és ne oktatgasson ki a munkámról, meg az alvásról, meg ne kérdezze meg hogy "hogy vagy?"... Sose volt a szivem csücske, de azóta irtó módon pikkelek rá, az egész lénye irritál... Csak sajna kénytelen voltam egy asztalnál ülni vele... Ha meg a képébe vágnék mindent, Én lennék a szar, de ami késik nem múlik... Váhh, kissé emberellenes lett ez a posztom, de segáz. :D
Mostanság ilyen kedvem van... Bár már kezd elmúlni, csak valahogy most arra vágyok hogy egyedül legyek, remélem jövőre összejön az is hogy elköltözzek végre ebből a fos faluból, és valahol Szegeden vegyek részletre egy lakást, ami majd később csak az ENYÉM lesz....De erről még nem szeretnék többet írni... lefáraszt a kavalkád, vagy csak 1-2 emberre van igényem, de azok meg vagy messzi vannak, vagy nem érnek rá (Bár ezutóbbiban már nem vagyok biztos), s nem, nem arra van igényem h azon a fos Facebookon csevegjek a semmiről... Rosszul vagyok már attól a kérdéstől is hogy : "hogy vagy?" Főleg hogy jópofizik a szemembe, a hátam mögött meg lehord mindennek... Olyan értelmetlen ez a "Hogy vagy?" mint az is hogy "Legyél pozitiv!" Nem nem tudok pozitív lenni, mert nem lesz jobb!!! Az voltam annó 2 évig l.fasz se lett akkor jobb! csak mikor feladtam, ráhagytam mindent....
