Felbecsülhetetlen.

Az az érzés, mikor ébredés után rámész a fészbúkodra, és látod hogy a barátnőd, akit már kb  1 éve nem láttál mert kint van, ér rád ír hogy hazajön az FELBEÜCSÜLHETETLEN. Mind másra meg ott a Master Card! Hát alig hittem el, majd kiugrottam a bűrömből :D egy éve már h nem láttam ezt a csajt, hiányzik is rohadtul, és véégre 2 hét mulva talizunk! :)
Most jó ez, váh elég pozitív löketet adott Nekem ez az egész, már kértem azt a pár napot szabadnak, és remélem megkapom, és talizunk. Már számolom vissza h hányat alszok addig, mint amikor még kicsi voltam :)  Én utazok fel, de nem Angliába, hanem a párja lakásán leszünk pár napot, mert ő is már ráunt Szegedre, röviden, meg a párjának hamarább vissza kell mennie Angliába, ugy hogy csajozunk. Igen, az ország másik felén leszünk. Másért nem tenném meg ezt, hogy utazgassak! :) meg lehet h jó lesz nekem az a pár nap környezetváltozás. Amugy meg 14 éve már h ismerjuk egymast, jóba vagyunk, igaz nem egy hétköznapi helyzetben ismertem meg (pl suli, lakóhely) ;) akármi is volt mi mindik újra egymásra találtunk, mert bár elég külömbözőek vagyunk, a problémaink hasonlóak voltak. Bár inkább felnőttként lettunk jóba, de ez mit számít. :) "legjobb barátnő" az kimaradt az életemből, de ez tök más. De úgyérzem brmi is van, a mi barátságunk örökre megmarad. Csak rossz h ritkán látom, de remélem most összejön. :)

Szakrendelői kalandjaim-Újratöltve.

Betelt a pohár. Talán ki is borult. Hétfőn 10 hónap kihagyás után meglátogattam a psychiatriai szakrendelőt. De úgynéz ki hasztalan volt az egész. Mióta meghalt a dilidokim Dr. Truearc néni (Dr. Benkő Katalin) nem láttam értelmét máshoz menni, mert legtöbb nem is foglalkozik a betegeivel csak a fos piruláit irkálja ki.
Meg attól úgyse lesz jobb.
Anyum jelentkeztett be, mert heti szinten mennek a veszekedések, az okát meg nemtudom de folyamat feszült vagyok, egyszer fent vagyok aztán meg lent. Beszélgetni nemtudok kivel, aki számítana az meg elment, elköltözött, és elegem van. Ebben a f.s faluban eddig se tudtam barátokat találni, és eztán se fogok.
Költöznék már én is, de még nemtudom mi lesz azzal a lakással amit a biológiai nagyanyám hátrahagyott. Remélem valahogy megegyezik anya meg a tesója.
Na igen, méghogy az ember a testvérére mindik számíthat, hát ezt Én megcáfolnám. De ez hosszú
Szóval elmentem dilidokihoz. Használni nem használt. Eleinte jó volt elmesélni neki mindent, csak hát... csalódtam. Nemtetszett h már elsőre 2 gyógyszit ki írt (antidepi meg valami hangulatjavító) de amit Én kértem, altatót azt meg nem írta ki :@
Miért nem azt írja ki ami a betegnek jó? 2 éve szedem az éjszakázás miatt, bevált. Ezt miért nem érti meg? Az előző dokim meg a házidokim állítota be, de meg volt kötve h heti max 2 alkalommal szedhetem csak.
Ezeket amiket ki írt Én be nem szedem, mert megnéztem miket írnak róla és elég csúnya mellékhatásai vannak. Meg kamaszként is belémtömtek mindent, egyik se használt, mikor nem bennem volt a hiba, akkor lett jobb mikor otthagytam azt a f.sz iskolát. Tiszta gáz, az előző dokim ő legalább nem bogyókkal akart "meggyógyítani" kb 2 hónap ismeretség után írt ki antidepit, meg altatót. Az a gáz h a pszichiáterek nem úgy állnak a betegekhez ahogy kéne. Ja meg Magyaro.n is az emberek hozzáálása a pszichiátriai betegekhez a béka segge alatt van. Tapasztalat. Defektesnek nézik őket meg ilyesmik, meg úgy beszélnek velük mint a kutyával. Vagy nemközbe aki pl depis az nem bolond. Nekem érettségim van, nem befolyásol IQ szintet a depreszió meg a többi. Az emberi kapcsolatokkal meg régóta gondjaim vannak, ma már úgy vagyok vele h nem strapálom vele magamat. Felesleges, mert úgyse értenek meg, én se őket, vagy rettegek h mikor vágnak alám. Meg Én nem érzem magamat "betegnek" tőle. Csak nemtudom, nem is akarom követni a normákat. Próbáltam, de nem megy. Inkább érzem magamat tőle különlegesnek. Jóval érzékenyebb is vagyok az átlagnál, de ez nem betegség, hanem egy adottság, ilyennek születtem.
Megkaptam a diagnózist is:
Súlyos depresziós epizód
Bipoláris zavar
Szociális fóbia.
Hát jó tudni. Bár egy dbig Borderline is voltam a tünetek szerint, de Dr. Truearc szerint meg nem. Én rá hallgattam csak, de már Én se tudom. De azt tudom h nem fogom beszedni azokat a gyógyszereket, ha megyek hozzá , (ha megyek) meg is mondom neki.

Mindennapok

Minden nap egyforma
Minden nap ugyanaz
Minden nap ugyanaz a zene
Minden nap csak alvás
Minden nap (este) csak a munka.
Na igen. Ezek az Én k.rvára izgalmas napjaim. Csak tudnám egyszer mi értelme így ennek?
Egyáltalán minek kelek fel minden d.után?
A jó az hogy nem történik semmi.  Igen, mert jó, mert nem csalódok és nem esek pofára. A totális egyedüllét meg szintúgy jó, mert nem csalódok legalább. Úgy vagyok vele, ha történne is valami, bele élem csak magamat aztán meg elb.szom, és pofára esek. Nem tehetek róla, de félek a pofára eséstől, még jobban, mintha történne valami. Nem, nem vagyok negatív, csak ezt Én TAPASZTALATNAK hívom.

Továbbá üzenem a nagy "netember" pasiknak, akik álnévvel írkásznak a facemra, hogy hagyjanak már békén, nem veszem be a hülyeségeiket, korán kell ahhoz fel kelni,hogy Én elhigyjem a "majd elutazok hozzád" meg a társai féle szövegeket, sz.rok azokra akik a netes szerelmek hatására lesznek boldogok! Minden meg egyéb másra ott a Badoo.

Ki ez a Pumped Gabó?

Tegnap a Facemen egy nagy mocskolódásra lettem fígyelmes az üzifalamon. Még hozzá egy újabb "celeb"  a Magyar szartengerben. Nem elég hogy sz.r a hangulatom, de rájövök hogy van lejjebb. Aki ismer, tudja hogy szeretem Puzsér Robi a magyar kritikus írásait meg a műsorát, a Sznobjektívet. Bár mindenben nem értek vele egyet, de pár dolgot leszámítva a zenei kritikáit imádom, ezen a részen  pl visitottam a röhögéstől mikor láttam:

Na.. szóval P.R. oldalán lettem erre figyelmes:
http://mno.hu/cinkosakinema/egy-utolso-pumpedek-2392501
Amikor elolvastam a cikket meg alatta a kommenteket csak pislogtam.. Ki a f.szom ez a Pumped Gabó? vagy csak Én vagyok lemaradva mert nemigen nézek tv-t? Pláne nem a ker. TV-k saját gyártású műsorait. aztán rákerestem erre a Pumped Gabóra, hát nem kellett volna... saját műsora van, Pumpedék néven az RTL mellékcsatornáján az RTL Spike, vagy mi a neve....valami izomagyú ez a gyerek... Kb fél percet néztem bele a műsorába, gyerekek.... Nekem ennyi elég volt! Jó ideje nem nézek TV-t, de az ismerőseimnél látom ha kiirják hogy épp ki nyert a Valóvilágban, X-faktorban.... De képtelen vagyok megérteni hogy mi a jó ezekben a műsorokban? Meg régen volt a Mónika-show is.... Egyidőbe mindenki ezt nézte... Én belenéztem 1x egy adásba, Nekem annyi elég volt! Szerintem ez roppant nem vicces, hogy fillérekért égetik magukat a családi szennyessel egy ország-világ elött....És az a gáz, hogy a mai fiataloknak ezek a celebek a példaképeik, legalábbis valamelyiknek még saját rajongói oldala is van... De olykor elgondolkodok hogy van e lejjebb ezeknél a műsoroknál? vagy azoknál akik ezeket nézik? Bár hősiesen bevallom, én nem szoktam olvasni, max ritkán, de legalább nem nézek ilyesmiket. Arról nem tehetek hogy engem idegesítenek ezek a műsorok... Talán még mikor 13-14 éves voltam akkor néztem 2002 környékén a Big Brothert a TV2-n, meg pár éve (lehet már 7 is), mikor még a Való Világ 4et néztem egy darabig... De abba legalább jók voltak a szereplők, meg tényleg viccesek voltak és nem az alsótesti dolgokról szóltak...Azóta változtam. Vagy a világ változott, de engem zavarnak már az ilyen műsorok, nemis értem minek ennyi szériát csinálni ezeknek?  Sőőőtt.. Tv-t is max akkor ha valami olyan film megy ami érdekel, de eléggé idegesítő tud lenni ha félóránként jön egy reklám. Meg időm sincs rá, mióta éjszakázok....  Egyszerűen franc se kíváncsi az egynyári celebekre, a proli faszhuszárkodásokra, a Való-Világra, a spanyol szappanoperákra. De nemis baj. Próbálom kiiktatni a szennyet az életemből, Én magamnak válogatom meg hogy mit nézek. Éjjel-Nappal Budapest helyett, Matrix, gagyi proli "tehetségkutató"műsor helyett pl. a Sznobjektív :D Inkább ritkábban nézek meg bármit is, de az legyen minőségi!!!!  igy is sokszor elég látnom a dolgokat ha vasárnap hajnalban megyek haza éjszakás műszakból, hogy hová tartanak a mai fiatalabb generációk, nekem ehhez nem kell Való Világot néznem...  Az meg tényleg elképesztő, hogy mikre képesek egy néhányan a 10 perc hírnévre. Sajnos Magyarország meg termeli ki ezeket a semmitérő celebeket. ....Gondoljunk csak kis Grofóra pl, de még akármilyen nevet írhatnék ide. A mai TV műsorok 95%ka szar, a maradék 5% meg még azok a filmek része, amit szeretek/nézek.
De tény hogy Robi jól leírta a gondolatait a fenti cikkben erről az egészről. Csak az a szomorú hogy aki okos, azt butának nézik, de aki meg buta, azt meg starolják, példakép. Bár nekem Puzsér példakép egy kicsit, mert szerintem jól látja ezeket a dolgokat. Legalábbis szivesen tanulnék tőle. Szeretem olvvasni az írásait, (bár inkább a zenei kritikáit olvasom) de ez az irása tökéletes. Egy alpári mondat se olvasható benne. Bár most neki köszönhetően megismertem ezt a Pumped Gabót, de legalább tudom hogy mit kerüljek még jobban. :D
Na de folyt. köv. mert fáradt vagyok....

Ha újra kezdhetném.

Ha újra kezdhetném mindent másképp tennék. De sajnos nem lehet.
Egyedül vagyok mint a kisujjam. Ja nem. A kisujjamból 2 van. Egyedül vagyok, ami jó mert senki nem árthat többé.  Akik szerettek (?) elhagytak. Vagy meghaltak. Bár lehet akikről azt hinném hogy szerettek, csak utáltak, és megjátszották hogy szeretnek. De nembaj, már rájövök a hamisságra. Ahova mentem mindig ez volt hogy utáltak. Nincs aki mosolyt csaljon a depressziós fejemre. Nem is lesz olyan. Azon agyalok hogy bevegyem az összes gyógyszert ami otthon van. Dormicum, Xanax, Rivotril, Valdoxan a választék. Csak egy gond van, hogy ebbe nem halok bele, és meg akarok halni. És nem, NEM LESZ JOBB. NEM LESZNEK SZEBB NAPOK. Minden egyes nap fekete, akár a ruháim. A legfeketébb fekete. " Legyek pozitív". NEM, NEMTUDOK POZITÍV LENNI. De lehet beveszem őket, legalább károsítom a szervezetem kicsit, és elöbb halok meg. Vagy legalább alszok egy nagyot/jót. Számomra az élet annyit ér mint a használt wc papir.

2 év.

2 éve ilyenkor még egy messzi-messzi Galaxisban... Na..... 2 éve ilyenkor volt hogy nem volt senki, de jött 1 hülye aki megcsinálta. És az a hülye nem volt más, mint Én! :) Megcsináltam. amit 2 éve megigértem Magamnak az össze jött. 2 éve már hogy dolgozom fix éjszakásként. Ugyanott. Köszönet azoknak akik bátorítottak hogy sikerülni fog, és köszönet azoknak is, akik abban is csak a szart látták hogy dolgozok. :) Inkább örülnétek annak hogy Én nem az a fajta nő vagyok aki eltartatja magát, s aki a pasijától várja el hogy finasszírozza a szolit, a műkörmöt meg a f.sz tudja mit, vagy hogy esetleg kipottyantsak 1 (rossz esetben 2) gyereket a nagy büdös semmire. Minden amit láthattok Rajtam azért Én dolgoztam meg, nem érdekel más pénze!!! Csak szólok, és csak leírom azok kedvéért akik mást gondolnak, és hisznek, mert nem, nem kell a másé, és nemis vok rászorulva. :) Sőőőtt. Ki kell hogy ábrándítsalak titeket kis drágáim, MERT NEM ÁLLOK MEG! S nem, nekem nem kell a segély, se az Erzsi-utalvány, se a szaros közmunka!!! Csak haladok előre, előre... S büszke vagyok Magamra, hogy ezt is elértem. Nálam már jó hogy 2 évet ugyanazon a munkahelyen vagyok, mikor mindig, mindenhonnan le akartam lépni, és sehol nem találtam a helyemet, vagy mindenhonnan kiturtak/kiutáltak ok nélkül. De ez itt már NEM így van! :)Jól érzem Magamat itt, talán furán hangzik, de a munkahelyemen érzem Magamat a leginkább biztonságban. :D :) Ugyanis aki tudja hogy Én egyedül dolgozok, végig 8 órában, hál Istennek nem olyan a munkám h végig jópofizni kell a kollégákak, idegeneknek, esetleg elviselnem a hülyeségeiket. :D S nem, nem arról szól hogy végigidegeskedjem a munkaidőmet azzal h kinek kéne megfelelnem, és hogy ugrásra készen álljak azzal hogy ki, miért, vagy mikor fog belém kötni/utálni/alámvágni. :D a kollégákkal is csak annyit beszélek, találkozok, amennyi muszály, váltáskor arra a 10 percre. :D Nekem elég az... Nincs senkivel se bajom, csak túl sokat voltam rossz helyeken, rossz emberekkel. Mondjon bárki bármit, lehet h egy egyszerű takarítónénis munka, de többre tartom már ezt, mint akármelyik diplomás munkát. :D Sőt, ugy anblokk a fizikai munkát, bárminél. Lehet h sokan lenéznek, csak mert takarítok, de ha nem lennének takaritók egyik-másik embert már a sz.r is elöntené. :D (mondjuk 1-2 magától elszállt diplomás lehet megis érdemli, tisztelet azoknak akik nem néznek le a munkám miatt) És nem, attól mert takarítok még nem vagyok lusta, buta, akármi... Sőt... Mióta a korházban vagyok még érdekel is az orvostan, szeretek utánna nézni/olvasni/beszélni/kérdezni. :) Bár a Dr. nem lesz már a nevem elött, de attól még ez 1 jó dolog. :) lényeg: Hogy jól érzem Magamat a munkahelyemen. Holt nyugis, pl. zenét is hallgatok munka közben, csak úgy árad a metál a hangszórókból,  mióta ott vagyok éjszakánként. :D Sőt.. Munka közben röhöghetek a saját vicceimen, a legdurvább gondolataimnak is teret hagyhatok. vagy éppen kibőghetem magamat ott ahol akarom, ha épp sírásrohamot kapok. (igen, mert van nállam ilyen, többet sírok mint egy átlag ember 1 év alatt, ha már sokszor le vagyok írva "hisztisnek", ez tök más mint az amit ti hisztinek tartotok) Ha már bizalmas kapcsolatom nincs, hát van ez. :) A munkám az amire számíthatok, és ami nem hagy cserben, nem basz át! Ebben a 2 évben már minden benne van... És abban a helyben is ahol vagyok. Gyerekként már történelmt írtam ott, mikor kikötöttem a pszichón, aztán a sors furcsasága hogy 10 évre rá ott találtam Magamat, de már mint dolgozóként... :D Durva nem?  Főleg hogy itt ismertem meg a pszichiáteremet is 26 évesen, akit elvesztettem. Meghalt... :( Francba is, csak egy orvos volt, egy nagybetűs ORVOS. Akiben megbiztam, csak elb.sztam, mert már amolyan "barátként" is tekintettem rá....  Ő elfogadta azt hogy Én különleges vagyok, sőt még el is ismerte. :) Csak rossz, mert Ő volt az akiben megbiztam, akiben nem csalódtam, olyanokat is el tudtam/mertem neki mondani amiket még anyáméknak sem.... Francba is, mert hiányzik... :( De remélem akárhol is van, de látja hogy még MINDIG Én takarítom a rendelőjét... Ugyanúgy, mintha még ő is ott lenne. akárhol is van, de büszke lenne rám, mert betartottam amit annó megigértem magamnak. Egyszerűen már nem mertem/merek bizalmi kapcsolatot kialakitani senkivel, de vele ki tudtam, csak látjátok milyen a sors... De legalább megtanultam hogy nemszabad sekihez se kötődni, mert egyedül vagyok, és egyedül is leszek. :) Valami nagyon rendkivülinek kéne történnie ahhoz, hogy ez megváltozzon. Változtam sokat a 2 évem alatt mióta itt vagyok. Nemcsak külsőleg, hanem emberileg is. Változtam, pl. itt jöttem rá hogy mekkora érték a látás. Ugyanis eldobhattam (jelképesen) a szemüveget, és kontaktlencsés lettem. Megéri! Életem legjobb döntése volt hogy beruháztam rá, imádom ahogy kinézek! :D
Emberileg is változtam sokat. Hányingerem van a jópofizástól, a felesleges kapcsolataimat meg leépitettem szépen. Bár amugyse beszélek napi 2-3 mondatnál többet senkivel. Mióta éjszakázok a magány és az egyedüllét ami kitölti az életemet. Bizalmatlan lettem, nem állok le csak úgy akárkivel paktálni, csak mert 'neki épp nincs kivel beszélni'. Változtam is a 2 év alatt hogy ez jó vagy rossz Én nemtudom. Nem gondoltam volna azt se hogy ennyire tudok kötődni egy helyhez, ami "csak" egy munkahely. Életem lett már ez a z állandó éjjelezés. De tény hogy akkor jött ez a munka amikor már mindenki lemondott róllam, sőt még Én is saját magamról, az életemről, pénzem se volt, de azért a torkomon akarták lenyomni a "menjek ki külföldre" szöveget, mindezt ugy hogy pénzem se lett volna arra se hogy kimenjek. Boldog voltam, és igen, tudtam annak is örülni hogy munkám lett, ami nemcsoda mert elötte 3 évig munkám se volt, max a fos közmunka a lakóhelyemen. Boldog voltam hogy van hova menni. Ahogy egyszer a FB-men egy gyereket fiatalon kiszaró ismerősöm ugatott hogy "sztárnak érzem magam" csak mert van munkám. És ha igen? :D Inkább örüljön annak hogy ő meg hátszéllel kapott munkát a fos faluba meg volt mire kipottyantani az ivadékát. (Boccs az ilyenekről nemtok szebben irni). Inkább örülni kéne hogy nem más(ok) pénzén élősködök, meg hogy 3 év munkanélküliség után végre találtam valamit. :) Mióta itt vagyok a munkahelyemen már letettem külföldről is. Minek? Dobjam fel a biztosat a bizonytalanért? Van munkám és nem, nem keresek másikat. :) Meg szerintem kint se jobb. talán annyival hogy ott szabadabbak az emberek leszarják a stílusomat, meg h hogy nézek ki. De nincs motivációm már arra hogy kimenjek. Félek hogy átb.szak, na de ettől nagyon. Vagy valami nagyon rendkivüli eseménynek kell hogy történjen hogy ez változzon. Egyenlőre itt akarok boldogulni. Munka is mindig van, es ez a lényeg! Sőt.. Eldöntöttem, lehet hogy triplázok, vagy mindig csak éjszakás maradok. :) Bár eléggé le épitett már, de nem bánom. Sokan taccson vannak akkor is, ha 1-2 éjszakát dolgoznak csak, de róllam ez nem mondható el. Régen is sokszor álmodoztam arról hogy csak éjszaka kéne hogy dolgozzak. Teljesen más, mint az amikor valaki pl. 8-16-ig dolgozik. Más. De már inkább ez mint a lakóhelyemen a közmunka, mégha többet fizetnének érte mint az éjszakázásért akkor sem mennék vissza többet, mert teljesen kikészitettek itt idegileg. Nem panaszkodtam sose a munkahelyemről, mint ahogyan azt sokan teszik. Talán a legjobb helyen vagyok ott, ugyérzem.
Olykor el se hiszem hogy ez velem megtörtént, ugy ahogy azt se hittem el, amikor elkezdtem itt dolgozni. Bár ugyérzem tök fölösleges volt megcsinálnom a szakmáimat, mert nem azokba dolgozok. Le is tettem már róla hogy elhelyezkedjek bennük. Továbbtanulni meg megintcsak nem fogok, mert nincs értelme annak hogy még egy papirt szerezzek, aztán kezdjek újra elölről mindent. Bár 1x szeretnék jogsit rakni, meg ha lesz rá türelmem nyelvet is tanulni, csak nemtudom minek ha már nemakarok külföldön dolgozni.  Meg sose volt motivációm a tanulásra,az iskolában is kikészitettek, igy végképp nem láttam értelmét.  nem azért mert hülye vagyok hozzá, hanem mert mióta az eszemet tudom, az volt az álmom hogy valami fizikai munkám legyen. Neem, az irodai, meg egyéb diplomás munkákra alkalmatlan vagyok, 1x voltam irodán 1 napot az életembe, elég is volt. :D Egyszerűen rosszul vagyok azoktól, akiknek a diploma számit, agy azthiszik ha valakinek nincs, az már egyből egy tanulatlan bunkó. Inkább az élettapasztalat számit, többet ér az mint 2 diploma. :D Amugy nincs bajom azzal ha valakinek van, csak ne nézzen már le azért, mert Nekem nincs. Egyszerűen megfelel nekem ez a munka, szeretem, jó érzés az ha rendet, tisztaságot csinálok. meg le is tud kötni, ellenben azokkal a szakmáimmal amiket szereztem. Meg jó a légkör, és az is hogy nyugiban dolgozok. Remélem még sokáig így marad.
Bár néha elgondolkozok hogy miért is teszem mindezt. Miért is, mikor egyáltalán nem értékelik. sőt, inkább ebben az országban lenézik azt aki fizikai munkát végez, legalábbis mint írtam tapasztaltam már. De inkább örülni kéne hogy nem más pénzén tengődök, nem ilyen kitartott maca vagyok, aki a pasijától várja el hogy mindent fizessen neki. Meg is bolondulnék már, ha nem lenne munkám, annyira megszoktam hogy van miért délutánonként felkelni, van miért bemennem este. 

Nőnapra. Top 5 filmes női karakter

Üdv Mindenkinek! :)
Megint jövök 1 poszttal, csak így nőnap alkalmára terveztem ezt a posztot... Meg amúgy is akartam már a személyes agymenéseim után valami ötleteset írni, vagy valami jó dologról :D Most hogy nőnap van, először is boldog nőnapot minden csajszinak! :D Most pedig jövök is az Én top 5 női filmkaraktereimmel, ha már nő nap van, mert hát annyi listát láttam az elmult időben, meg elég sok téma köré csoportosított listát láttam, (pl. top 10 legjobb sci-fi hősnő) ezért Én is megírom a sajátomat. :D Mert bizony Nekem is megvannak ám a kedvenc női filmes karaktereim. :) Aki meg ismer az meg tudja hogy azokat a filmeket szeretem főleg, ahol a női főszereplő simán szétrugja a főgonosz tökeit :D Valahogy felnézek ezekre a filmes csajokra, sose azok a nők voltak az én példaképeim, akik otthon sütnek-főznek,  pophercegnők, vagy ilyesmi.. írhattam volna top 10es listát is, de nincs annyi kedvenc női karakterem. (vagy csak nem láttam még olyan sok filmet, de ez sztem változni fog a jövőben :))meg ebben csak filmes hősök vannak, semmi más, sorozathősnőim nincsennek (mivel sorozatokat se nézek). :)
 Nah lássuk...

5. Leila Organa-Leila harcegnő (Star Wars)- Carrie Fisher
Kezdeném vele a listát. Felejtsük is el a koronát, tiarákat,bálokat,  ha már egy hercegnőröl írok, mint kedvenc filmes hősnőről. :D aki ismer, tudja hogy sokáig egyáltalán nem rajongtam a Star wars filmekért. :D De most meg talán pár helyezettel van lemaradva a dobogós kedvenc filmjeim közt :D talán mert gyerekként láttam, akkor a vizuális effektek megfogtak, de valahogy nem érettem a sztorit, és így felnőtt fejjel egész jó sci-fi film. :D Bár még igencsak ismerkedek a részekkel, de Leila hercegnő karakterét tökre megszerettem. :)

Erős, bátor, független személyiség, és kivételes vezető, aki ügyelt a "beosztottjaira", és őszinte, nagyszájú, de ugyanakkor ész is van mögötte, valamint harci tudás, intelligencia, mégha a Sötét oldallal tárgyalt akkor is. Nem csoda hogy ő lett az Új Köztársaság államfője. :)
 Minden tettével bebizonyítja hogy Ő nem csak egy átlag széparcú hercegnő, aki a hercegére vár... Ja és a fegyver is jól áll a kezében. :D 

4. Nancy Down (The Craft)- Fariuza Balk

Tinikorom boszis filmje :D Csak hogy legyen egy kicsit "negativabb" karakter, Ő még a tini metalos korszakomból maradt meg. :D Maga a film 1996-os, Én meg 2007-ben néztem meg elöször :D Tipik 90es évekbeli tini horror film, 4 tinilánnyal és  némi boszorkánysággal fűszerezve. :D Elég fontos részét képezte ez a film a kamaszkoromnak, és ez a mai napig is a kedvenceim egyike. :)

 Bár eléggé gonosz szerepe van, de Fairuza remekül játsza a szerepét, mégha néha túl is játssza magát, de szerintem tök jól állt neki ez a szerepe. :D Hatalmat akar minden áron, bár a végén szegény diliházba kerül. :(  De a mai napig kedvenc karakterem. :D

3. Evey Hamond (V, mint vérbosszú)-Natalie Portman

A V for Vendetta szintén egyike az abszolút kedvenc filmjeimnek, és amellett, hogy megszerettette velem Hugo Weavinget, Akit talán a Matrix-beli negatív szerepe miatt ki nem állhattam, amíg meg nem néztem ezt a filmet, de ezzel az alakításával megnyerő volt. Natalie Portmenről nem is beszélve, akit meg a Star Warsban mint Amidala hercegnőként ismertem meg.

Evey eleinte egy átlagos lány, aki egy diktatúrában él és igyekszik a kormány elnyomását figyelmen kívül hagyva nyugodt életet élni. Amikor belekeveredik egy rejtélyes szabadságharcos, V politikai zűrzavarába, eleinte ugyanezt akarja: minél messzebbre jutni a dolgok sűrűjétől és meghúzni magát csendes kisegérként, távol a veszélytől és a harctól. A történet folyamán viszont közelebb kerül V-hez, és rengeteg testi-lelki szenvedésen át, de megtalálja magában a bátorságot és a lelkierőt. Nem irigylem a sorsát, de lenyűgöz a fejlődés, amin átment és az a hihetetlen átélés, amivel Natalie Portman átadja ezt nekünk. Rengeteg erő van az alakításában és az általa megformált karakterben is, és respect, hogy meg tudott felelni ennek a kemény szerepnek, és még a haját is levágatta a szerep miatt.

2.  Erin "Slim" Hiller (Most már elég!)- Jennyfer Lopez

A Most már elég! c film abszolut kedvenc, Jennifer Lopez pedig az egyike lett a kedvenc szinésznőimnek, mint énekesnőként ki nem állhatom amúgy, nem jön be a zenéje! De ezzel a filmjével igencsak elnyerte nálam a tiszteletet.

Slim egy átlagos hétköznapi pincérnő, akinek úgy tűnik csodásan alakul az élete, amikor. megismerkedik a jóképű Mitch-el, és esküvőjük után nem sokkal megszületik kislányuk is. A tökéletes boldogság azonban szertefoszlik, mikor Slim megismeri férje rejtett, sötét oldalát. A brutális férj a veréstől sem riad vissza, hogy sakkban tartsa feleségét, akit még meg is csal nem egyszer. Az egyetlen kiút a szökés a pokollá vált családi fészekből. Mitch azonban mindig a nyomukra bukkan, pénze és befolyásos barátai segítségével mindenhol fenyegeti őket. Anya és lánya már sehol sincsen biztonságban. Slimnek nincs más választása: a menekülés helyett fel kell vennie a harcot. Megkezdődik a küzdelem életre, halálra. Felnőtt fejjel láttam ugyan ezt is, de valami elképesztő! Az eleje egy átlagos romantikus családi film is lehetne, de a közepe... Remekül mutatja be a családi/párkapcsolati erőszak témáját, meg eléggé tanulságos is. bár irreális a befejezése, de szépen elintézi a bántalmazó férjét.... A védtelen nőket könnyű otthon elverni, megrugdosni..ehhez értett a férja. Ehhez nem kell sem harctudás, sem bátorság.ugyanakkor meg nem árt, ha a mai világban egy nő tanul küzdősportot, önvédelmet, de ugyanakkor már az 1. pofon után ki kell rúgni a bántalmazót, mert aztán jön a többi ha nem.... 

És jön az 1. helyezett *dobpergés*

1. Trinity  (Matrix ) Carrie Ann Moss

Mint  mondtam, hogy a tinikorom második badass hősnője volt Nancy a The Craft-ból - nos, Trinity volt az első. Azt még nem írtam h , milyen körülmények között ismerkedtem meg a Mátrix világával, de majd 1x megirom azt is, de elöször, mikor kb 16 évesen láttam a filmet 1. nézésre fel se fogtam h mi van, de Trinity és Neo kapcsolata már akkor is tetszett. Aztán, ahogy jobban megismertem a trilógiát, Trinity önmagában is belopta magát a szívembe, nem akarok spoilerezni, de tökre meg sajnáltam mikor a 3. részben meghalt.

 Egyszerre tud vonzó és hihetetlenül kemény karakter lenni, akivel nem szórakozol, ha kényes vagy a testi épségedre, de közben megmutatja az érzelmes oldalát is, bátran kiáll azokért, akiket szeret, meg jól áll rajta a bőrszerkó, és ért a gépek feltöréséhez xD. Számomra az ideális akció/sci-fi hősnő volt, és a mai napig felnézek rá. Azt kicsit sajnálom, hogy a két folytatás szinte a teljes szerepét a szerelme köré írta  de az első részben megismert nőies, de "pasis"veszélyes énjét még mindig imádom.


Nos... Hát ez volt az Én kis top listám a legvagányabb filmes hősnők témából nőnapra. Ezek a filmes karakterek akikre fel nézek, mert nem riadnak vissza semmitől, bebizonyítják hogy a nők kezébe nem csak a fakanál való. :D Amellett hogy jól néznek ki, bárkinek a tökét szétrugják ha kell, intelligensek , szenvedélyesek is. :) Lehengerlőek, legyőzhetetlenek, szóval ők az igazi NŐK számomra. A közeljövőben még várhatók tőllem filmes top listák, ill ilyesmik mint pl. top 10 kedvenc zene, top 10 kedvenc ruha, ilyesmik. Fárasztottam a jó népet az Én személyes agymenéseimmel már eleget. :D