Moments of 2014

Avagy akkor itt van egy összegző és lezáró poszt a 2014-es évről, avagy ez történt 2014-ben. Volt sok jó és rossz is, kijutott mindkettőből úgy érzem.
A 2014-es év eleje eléggé gyatra volt. Már javában benne voltam a "téli közmunkaprogrammban", amibe benne volt az a dedós alapkompetencia-fejlesztés is, mibe az érettségizetteket is írni, olvasni tanitották... Igencsak megterhelő volt bejárni főleg h röghöz voltam kötve. De viszont megismertem rengeteg nagyszerű embert, köztük Anettot is, akivel igazán jóba lettem, neki diplomája van. Valahogy jóba lettünk, mivel kicsit hasonlóak voltunk, bár ő elég zárkózott de csinos lány, pl. elvittem életébe először discóba is, én vettem el neki a diszkószüzességét is. :) Élvezte, sőőőt... Részben nekem köszönhetően talált párt is azon a bulin.

Anett és Én az 1. közös buliban.. "Wc pumpa party" :D

Illetve el jegyzett a párom Joci is még februárban, rá pár hétre bontottam fel az eljegyzést, mivel sokat veszekedtünk meg elegem lett a munkanélküliségéből is , hiába h már az esküvőnket tervezgettük, de....  Hiába én szakítottam nagyon megviselt a dolog, fogytam 4 kilót is, illetve még segíteni akartam vna márciusba véradással  a leukémiás szomszédomnak is, de nem tudtam, mivel nemrég meghalt...  Majd jött pár hétre egy levél a vérellátótól, amibe közölték hogy bajban van az egészségem... Na azt a napot és 24 órát amit átéltem akkor mig be nem mentem eredményre, és kivizsgálásra nem kívánom senkinek a szüleim azt hitték h el fognak veszíteni, de végül kiderült hogy csak az eredményem volt falls, meg semmi bajom, a vérszegénységen kivül,  bár vért nem adhatok már 1 ideig.....
Majd vége lett a dedós "tanfolyamnak" is, és még azt is elértem hogy egyel feljebb lépjek a közmunka raglétráján. :) Már nem az utcát sepertem igénytelenül felöltözve, hanem majdnem irodára kerültem volna, de mivel nem birtom az irodai munkát, igy mást csináltam, ami szintúgy ideális volt számomra: Hol az itteni muzeumhoz tartozó kv-zót takarítottam (ami a legelitebb hely falván), ill terítőt is hímeztem, ime az első sikerem:

Itt is próbáltak kitúrni, megalázni, de végül sikerült 1 fajta tiszteletet kivívnom magamnak, rá jöttem hogy mennyi irigy, rosszindulatú ember is van..... Ami külön érdekes h pont azoknak a személyeknek, akiknek 8 elemijük volt (persze, tisztelet a kivételeknek) , és akik már vagy 10 éve folyamat közmunkáztak, azoknak volt a legnagyobb pofájuk... Majd végül szembeszálltam a sorsommal, vagyis azzal hogy a közmunkán "ragadjak":Kitüztem magamnak kisebb célokat, amiket valóra is váltottam, ez volt ami motivált: Vettem egy laptopot, ami régi álmom volt, illetve egy okostelót (igaz ezutóbbi nem volt betervezve) és még jelentkeztem egy eladói tanfolyamra itt Szegeden. Már olyan szinten reményvesztett voltam, mivel a sok visszautasítás miatt depresszióba is estem mert nem válaszoltak sehonnan, és azthittem már h örökre közmunkás maradok... h még azt se hittem el h 100 jelentkező közül benne voltam a 20-ba akiket felhívtak felvételire...Elöször mikor az ipse hívott a munkaügyi kp-ból pont a takarítás kellős közepén azthittem h viccel azzal h mehetek felvételizni,....  Majd bementemm és megirtam a tesztet, nehezen de elkezdtem ujra hinni magamba.... Illetve Joci is felkeresett, kibékültünk, rá pár hétre újra összejöttünk, pont akkor mikor befejeztem a közmunkát... Boldog voltam h ujra eggyütt vagyunk, mert a külön töltött 2 hónap alatt rájöttem h szeretem, és biztam benne h megváltozik és leszakad anyuciról és elmegy dolgozni (érettségije és kasznis szakmája volt), és elköltözhetünk egy albérletbe... De nem.. Ő nem változik, pedig szerettem... De rá kellett h jöjjek hogy 25 évesen nem arra vágyok hogy egy 15 fokos konyhába.fürdőszobába vacogjak télen, nem arra ahol 2 napig áll a mosatlan, nem pedig a paprikás krumplira és nem arra hogy otthon gubbasszak és várjam a segélyt a Tv elött, és nem is arra hogy ő elmenjen ápolási díjra a viszonylag fiatal de nyugdijas anyjával aki "csak" cukorbeteg volt meg kézfájós, de el tudta magát látni, csak J. pl. nem engedte el egyedül sehova, a pénzt is ő osztotta be... Ez volt az indoka hogy ő ezért nem dolgozik vagy mert az a hely messzi van (közbe csak a város másik felébe kell buszozni) és/vagy nem bírja.... Rájöttem arra is h aki nem akar, azon nem lehet segíteni...Pedig próbáltam, sőt még munkát is tudtam volna neki szerezni...  De semmi.. Még a közmunka se volt neki jó...De neki mindegy, mindegy az is csak hogy legyen (valamilyen) fedél a feje felett, mindegy neki hogy milyen kaja, meg hogy sehova nem jártunk el (de azért Szeged legdrágább dizsijébe el tudott járni hetente, ill 1x engem az okmányirodába vitt el kv-zni (!) csak mert ott olcsó a műanyagpoharas gép kv... Hát.. Ihatom még azt épp eleget, és ittam is pl. suliba melóban.) 1 év és 1 hónapot voltunk együtt még a 2 hónapos megszakítással... De októberbe vége lett, december elején meg minden kapcsolatot megszakitott velem , ugy h a barátság is megszakadt... Mert Én már rá tudtam volna tekinteni haverként, de már jobb is igy...  Bár ezt már jobban viseltem/viselem mint amikor én rugtam ki márciusban...Aztán amirol még nem írtam hogy meglett a 2. szakmám (élelmiszer-vegyiárú, gyógynövény, müszaki-cikk és ruházati eladó)... Ez volt az a tanfolyam amire tavasszal jelentkeztem a közmunka után 3 héttel indult, májusban és ez tartott decemberig, Szegedre kellett hogy bejárjak.. Az osztályom.. Mint korábban  írtam itt is voltak problémáim, nem találtam a helyemet, főleg nálam fiatalabbakból állt a társaság, akikkel nemigazán jöttem ki... Én voltam a fekete bárány, de olyan volt számomra ez a közeg ahol nem tudtam önmagam lenni, kiközösítettek, pedig SEMMI rosszat nem tettem, igyekeztem csinosan öltözni, jó lenni, stb... Ha jókat mondtam az is baj volt pár embernek, dehát 3 lépéssel előrébb jártam...  volt pár intelligens lány meg fiu, azokkal nem volt bajom, ők normálisak voltak..de olyan lány is volt akinek a párja börtönbe van és kaffer a pasi meg már gyereke is van tőlle (én erre nem lennék büszke, inkább nem is mondanám senkinek, meg nem  értem h minek csinál akkor ilyet ha már van kölök?), és azt a csajt ismertem is mert egy általánosba jártunk, mintha átvette volna azt a "sittes" stílust a párjától.. meg olyan is volt a csoportban aki drogozott régen, és volt olyan is aki bunkózott velem, mert "irritálta a lényem" pedig neki se tettem rosszat, aztán meg jópofáskodott utána,  tehát hagyjuk....  Nekik volt a legnagyobb pofájuk érdekes...  Érdekes hogy az ilyenek ítéltek el ugy hogy 1 szót se szóltam... Bár a végén ha kinyitottam a számat, már az volt a baj (mert itt 1 teljesen más arcomat mutattam mint mondjuk a közmunkán, nem is szoltam nagyon senkihez, elvoltam... Azt vártam h más kezdeményezzen..)... Ha jót mondtam az volt a baj, pedig a tanárok is mondták h látszik rajtam h helyes értelmes, érettségizett lány volnék... Szerintem itt azért mert felvállaltam azt h közmunkás voltam, mag falun élek mintha totál primitívnek néztek volna... De végül rájöttem hogy ide nem haverkodni járok, számomra az is furcsa volt h a 19-20 éves lánykák már 4-5 nap ismeretség után 3 puszi viszonyba álltak... Én meg max 3 emberrel vagyok ilyen viszonyba, bár őket  se látom mindennap , sőt még csak nem is itt laknak... Dehát ez van, sokkal érettebb felfogásom volt mint nekik, nállam csak 3 idősebb ember volt az osztályban, velük azért elvoltam, és nem haragszok senkire sem...De azért voltak pozitiv tapasztalataim, pl. a tanárok rendesek voltak meg segitőkészek...dolgozni/gyakszira járni szerettem, meg is próbáltam a felvételit  a munkahelyre de sajna nem sikerült tovább jutnom...ez a tanfolyam volt 6 és fél hónap... Azt a boldogságot amit akkor éreztem mikor sikerült a vizsgám és összehoztam egy 4est azt nem tudtam szavakba se önteni.... Azóta a sok hülyét se kell h lássam, és bizony volt h ezalatt a 6 hónap alatt a közmunkát, meg az itteni jófej kollégákat, közvetlen közeget is visszasírtam, ill a stressztől is teljesen le voltam gyengülve még 1 hónapja... Végülis van rosszabb mint a közmunka, erre rájöttem, csak én meg az elején büntetésnek fogtam fel, amiért munkanélküli vagyok... De már nem bánom h voltam közmunkán, mert adott 1 fajta célt az életemnek, rájöttem arra is h van akinek még küzdelmesebb az élete mint nekem...
Megjártam vééégre Szabadkát 3x is 6 év után, ahonnan persze nem jöhettem volna haza olcó cigi, és 1000 ftos Retró poló, és 1200 Ftos táska nélkül. :)
voltam a Balcsin is nyaralni szüleimmel, ill az ex-párommal Hódmezővásárhelyen a strandon ahol még nem voltam ezelött (jó is volt, mégjobb lett vna 2eseben, anyóspajti nélkül elmenni :D)

Meg még az a megtiszteltetés is ért a 2014-es évben hogy sfalván szavazatszámláló is az idei 3 választáson (Országos, Európai parlament, és önkormányzati), tehát igyekeztem a község életében is részt venni, ugy ajánlotta nekem a helyi Jobbikos képviselő az ismeretségre hivatkozva... nem bántam meg, jó volt a társaság, látták az emberek legalább hogy nem az utcán kapirgálok. :) Plusz egyfajta kapcsolatépités volt számomra, és erre BÜSZKE vagyok! Bár jó kérdés h még 1x kibírnám e h 10en tökömtudja hány órát végigüljek, és aztán számoljak 5 féle lógóval ellátott lapokat....
Büszke vagyok Magamra. Hogy miért? csak. Rájöttem arra is hogy 1 év mennyi mindenre képes, mennyit változik az ember 1 év alatt, mennyit változhatnak az érzések... Elképesztő nem? Aki tavaly még fontos volt ma már csak 1 idegen... Aki még 10 hónapja eljegyzett, ma már mintha nem is ismerném, vagy mintha nem is lett volna...... Aki még 1 éve csak 1 idegen volt ma már fontos lett...Alig 1 hónapja még reszketve mentem vizsgázni, de megcsináltam.... Rájöttem arra hogy 1 év alatt véghezvittem sok mindent még azt is amiről nem gondoltam volna hogy összejön... Sok emberrel összevesztem, de volt olyan, akivel régen rosszba voltunk, ma már lerendeztük normálisan felnőtt emberek módjára a konfliktust, és rengeteg nagyszerű embert ismerhettem meg.... Tanulságos egy év volt ez számomra...  Most már remélem hogy a 2015ös év az jobb lesz... És remélem találok itt Szegeden munkát is... mertugye páran Bp-i melókat tukmáltak rám, de egyenlőre még nem akarok Büdöspestre felköltözni.. Nem szeretem, lehet hogy sok a látnivaló, ami jó, de ott is még küzdelmesebb lenne az életem mint itt, ahhoz meg nincs kedvem hogy 3-4 idegennel együtt béreljek egy panellakást... Egész életembe falun, kertes házban éltem, és rá kellett jönnöm hogy sokszor még Szeged is "sok" számomra...  Most arra vágyok hogy itt Szegeden melózhassak, már mint korábban írtam vannak céljaim (igaz még kisebb célok, mint pl. kontaklencse, elkezdeni önvédelmet tanulni), de ezek azok amik most kellenek... Nehéz időszak volt ez az év, de voltak jó pillanatok is, és egyedül is túléltem. Köszönöm azoknak az embereknek,ismerőseimnek akik mindvégig
mellettem voltak ebben az időszakban és segítettek egy kicsit túl lenni rajtuk,de az ember sosem felejt.!!!! Kívánok mindenkinek Sikerekben Gazdag,Boldog,Szebb Jövőt és Változásos 2015-ös Esztendőt !!

Elöttem áll egy út!!!

Ezt jól jegyezze meg mindenki:

Ez igy van!! Jah és azt is utálom ha hülyének néznek, de ha meg észreveszik, vagy kiderül hogy van eszem és kinyitom a számat az már naná hogy nem tetszik. :)

Egy új élet kezdetén...

Mint ahogy írtam mostanában ha kell hanem mindig mosolygok. :)
Mert MINDIG, MINDENNAP történik valami új, amiért érdemes küzdeni:

Igaz ez csak egy halvány mosoly :) De benne van az a "basszátok meg Én nem adom fel!" is! :)
Plusz még van egy dolog 2015-ben, a kontaklencse-projektem után amit el akarok kezdeni megvalósítani, mégpedig:
Januártól elkezdek karate edzésre járni, ha minden jól megy... Foglalkoztatott már régóta h elkezdjek valamilyen küzdősporttal foglalkozni. Sajnos olyan világot élünk, ahol ma már a nők veszélyben vannak, fontos h egy nő meg tudja magát védeni. Tapasztalatból írom, de tényleg.. Volt h utcán raboltak ki és vertek meg, volt hogy molesztáltak a közmunkán, volt hogy már majdnem megerőszakoltak (igaz akkor mégcsak 16 éves voltam), de szerencsére ott a majdnem, mert segítséget tudtam kérni, igy egy kisebb sokkal megúsztam!!! Csak hát volt még igy is következménye rám nézve, majd 4 évig utánna rá se tudtam "úgy" nézni egy pasira is, a szexet is undorítónak találtam, stb...  De túl tettem már magamat ezeken, akit érdekel szívesen elmondom neki. 
Meg amugy is jót tenne nekem a küzdősport, le tudnám boxolni a feszültséget, úgy h senkit nem bántok vele, bátrabb és magabiztosabb lennék, meg növelném az akaraterőmet, mivel ugye a küzdősport formálja a jellemet is. :) Van olyan ismerősöm, aki ezt üzi vaságyastól 50 kiló, és már volt h egy nálla 15 kg-val nehezebb pasit is el tudott intézni, 2 év edzés után, bár ő rajta már meglátszik, kivan combosodva. :) Ugy hogy nekem se ártana.. Végül is inkább karatézok mintsem hogy aerobikozni vagy zumbázni járjak az irigykedő kövér nők közé, vagy kézilabdázzak vagy focizzak.(nem jönnek be a csapatsportok, a kézilabdát meg már általános suliba megutáltam, mivel kötelező volt tesiórákon nekünk lányoknak, soha nem is ment, sőt még a tesi órákat is megutáltam, ilyenek miatt is h átöltözni a többi lány előtt, mert olyan érzésem volt h kinéznek az akkori súlyom, kinézetem miatt, meg stb, és emiatt is  volt 15 évesen az nálam h az orvosaim anorexiára gyanakodtak, még enni (!) sem ettem az iskolában emberek között).. De már ennek vége, Hál Istennek, csak sajna akkoriban kötelező volt a tesióra, felmentést se tudtam intézni,  ha nem öltöztem át akkor igazolatlan , meg megutáltam a sportokat is...  De már ennek vége, mert itt ÉN döntök hogy mi tetszik és hogy mit akarok csinálni.
Meg lenne jó (új) társaságom, meg emberek között lennék legalább.... Meg legalább nem züllőtt és drogos arcokkal lógnék, úgy mint 16 évesen!!! Hanem normális emberekkel!!  A szomszédom javasolta (mivel nem tudtam eldönteni 1.-re hogy milyen küzdősporttal foglalkozzak), mondta h jár karatéra a gyermekei is járnak, szereti(k), meg mondta h javított az állóképességükön, stb., igy megbeszéltük h majd januárba eggyütt megyünk el edzésre... Veszteni, nem vesztek vele, megnézem hogy milyen, mennyire jön be, mert az 1. alkalom ingyenes.
Talán most egy öntelt picsának tünök h a céljaimról írogatok, de nem érdekel. Célokra mindig szükség van, legyen az kisebb vagy nagyobb is, de nemcsak beszélni, hanem tenni is kell érte. Én most már dolgozok rajtuk.. Illetve, kell hogy legyen az embernek valami, amiért érdemes küzdeni, felkelni (jóég milyen bölcs lettem, igaz +ittam egy kis bort :D) Tisztában vagyok azzal is hogy nem szabad agyalni és kattogni mert külömben beleörülsz... Kell hogy valami olyan dolgot, tevékenységet keressek magamnak, ami "kikapcsol" egész napra... Ha napi 10-12 órás fizikai munkát kellene h végezzek azse lenne gáz, csak ne legyen időm agyalni....
Jah és már készül a "Moments of 2014" c. posztom is, avagy ugy összeségében hogy milyen volt az évem. :)
Na további szép estét mindenkinek! :D

Nincs cím

amiota vége lett a sulinak/tanfolyamnak teli vagyok energiával, már megvannak a kisebb terveim 2015-re is.. :) A munka mellett szerepel a céljaim között h veszek kontaktlencsét is. :) Itt van már az ideje egy kb 15 éves álmom válna vele valóra ha végre elkezdhetnék kontaklencsét hordani.. :) Már megtettem az 1. lépésemet ezen célom felé. :) Bár már 1x volt kontaklencsém, semmi bajom nem volt vele, csak az ilyen szinezett, dioptria nélküli volt, igy nézett ki:

Nos ő lenne az, eez kb 3 éves kép, mikor "elvesztettem a kontaktlencseszüzességemet" egy 24 órás lencsével :D jó volt mintha ott se lett volna, de nekem nem szinezett kell, hanem dioptriás, h ne kelljen szemüveget hordanom... Egyszerűen már elegem van belölle, általánosba piszkáltak is vele meg csúnyácskának éreztem magamat, majd ugy 17 éves korom körül már az életem részeként tekintettem rá, és elfogadtam a helyzetet, meg csúnyának se éreztem magamat szemüvegbe, meg akkor még nem akartam lencsével kinlódni... :) De ma már változott a helyzet. Mindenki mondja h csinos helyes arcom van, de szemüveg nélkül méginkább. :)  Csak sajna muszáj mert bandzsi is vagyok kicsit meg rövidlátó is :D Az 1. lépéseket már elkezdtem megtenni, a többi meg azon múlik h mennyire fogom birni. :) Remélem összejön, mindenki támogatja , pénzem is van rá. :)
Nah mindegy, megpróbálom. :)
Igyis most ugyérzem teli vagyok energiával, önbizalommal, meg sokat mosolygok ha kell ha nem :D  már csak hasznosnak akarom magam érezni egy jó munkahelyen, pedig kb 2-3 hete az idegösszeomlás határán álltam a suli miatt, meg fáradt is voltam testileg meg lelkileg is, amit az elárult h fogytam 4 kg-t (ami már visszajött), meg a szemem alatti karikák is, mert aludni se tudtam rendesen... De ennek vége!!! Most már kezdem magamat kipihenni, azt várom h vége legyen az évnek. :D A Jézudskától is karácsonyra semmi mást nem kértem csak azt hogy legyen munkám 2015-től, hogy el tudjam érni a céljaimat (többek között amit fentebb leírtam) és hogy majd találjak egy normális párkapcsolatot, szerelmet egy normális korombeli, lakóhelyem környéki pasival. :) De ez a legutolsó még ráér azthiszem, hisz elöbb magamat kell rendbetennem minden szempontból. :)
Azt még keresett Joci exem is Viberen... Furcsállottam de már nem kavart fel annyira inkább csak meglepett hogy felhivott hisz pár hete ő tiltott mindenhonnan, azért mert már nem tudtam vele találkozni a rohadt bérlet miatt (amugy már 2 hónapja h szétmentünk, csak volt h néha kijártam hozzá mikor még suliztam meg segitett nekem pár dologba mikor vizsga elött álltam (pl müszaki termék eladás, mert ő ért a müszaki dolgokhoz-csak kár h ezt nem használja ki, pedig amennyire ért hozzá simán elmehetne 1 műszaki eladónak is :)...)... Persze meghallgattam meg boldog ünnepeket kivántunk 1msnak, és elmondta h nem tud kiverni a fejéből, de észrevettem is mikor beszélt... Én már tök jól elvok így, meg minden, de nem kavart fel... Nem is hinném h ujra össze fogok jönni, valahogy nem hiányzik az ahogy ő él azokba a körülményekbe, a munkanélküliség meg a mamika istápolása meg a 14 fokos konyha... Bár jólesett h felhivott, meg rendes tőlle de nem fogom 3adjára ujra melegiteni, elég volt!!! De mint barátként szivesen eldumálok vele...  De már m int kapcsolatba nem jönnék ujra össze vele... Felőrölt az egész. Nah mindegy, csak előre fogok nézni, ez a lényeg

Miért jó szinglinek lenni?

Lépten-nyomon mondják hogy jó a párkapcsolat, meg párkapcsolatban élni. Sokan rossz dolognak tartják a szingliséget, pedig szerintem tök jó szinglinek lenni. Most kicsit ugyérzem hogy ez inkább egy női magazin cikkjéhez fog hasonlitani amit leírok pár pontban összefoglalva, de én főleg a saját tapasztalataimat írnám le hogy miért jó szinglinek lenni. ha már ezt írom, ez azt jelenti hogy tényleg túl vagyok a legutóbbi kapcsolatomon... Bár igazán nem is kellett hogy bedepizzek mivel már az utolsó pár hónapban erőltetettnek éreztem az egészet, meg tudtam hogy ez igy nem jó... Pedig jó, de csak most. Sokan azt gondolják hogy a szinglik azok akik magányosak meg szomorúak, de ez nem igy van...  Sőt... Inkább egyedül mintsem egy rossz kapcsolatban! Van aki kapcsolatban él, mégis boldogtalan.... Akiket én ismerek mind dekorativ, csinos lányok, akik egyedül vannak, de jó is nekik ez így. És nemcsak nekik, hanem nekem is! Sőt! most én inkább hálát adok, amiért nincs senkim! A követező posztom bebizonyítja hogy jobb neked egyedül...

1.) Egyedül alszol: Nincs is jobb egy pihentető alvásnál , nem kell senkinek se a horkolását hallgatni éjszaka,és nem kell azon parázni h mit fog szólni a párod ha smink nélkül, kócosan lát, és addig alszol amíg akarsz. (Imádok egyedül aludni xD)

2.)Otthon melegítőben, és a kupiban: Ha épp már régen nem takarítottál ki, senki nem fog érte hőbörögni, nem kell senki után budit, meg kádat pucolni, belebújhatsz a legkényelmesebb melegitődbe, ami mondjuk nem is mai divatos darab.

3.) Ha szingli vagy, nem kell leborotválnod magad mindennap, nem kell fájdalmat érezni 1-1 epilálás után, és a hajmosást is ki tolhatod.

4.) suli/munka: Könnyebben megy, mert nem kell egyeztetni, hogy hol meg mikor. Jah és csak a munkára/sulira tudsz koncentrálni (hhhm,  vajon miért is lett jó a vizsgám :)) Nincs senki aki elvonhatja a figyelmedet, és sikeresebb leszel.És nem kell pl. utazásra se költeni feleslegesen (most hogy szingli lettem nem kell pl helyijáratos bérlet Szegedre, mert már nem kell kijárnom hozzá a város másik végébe. A helyibérlet árából, inkább vettem szolibérletet, mert az jóóóóó, meg régen voltam már szolizni, meg exem is folyamat azzal jött h káros a szoli, pedig nem.)

5.) Van időd a barátokra, családra: s ez tényleg igy van!!! Ha pl. sok fiúhaverod van akkor nem kell a felesleges féltékenység miatt örlődni, annyi időd van a barátokra, amennyit te akarsz. a családod/ szüleid se fognak veled veszekedni hogy miért nem szimpatikus nekik az illető (nos, a legutóbbi kapcsolatnál ez igy volt, hát nem volt könnyű. De ma már megértem hogy miért ellennezték a szüleim a Jocival való kapcsolatot... Jah és nemcsak ők hanem a közvetlen környezetem is)

6.) Nem kell aggódni: szingliként nem kell azon görcsölni hogy mikor szakítanak veled, mikor csalnak meg, meg mikor vágnak át, vagy mikor hagynak ott egy nálad sokkal rosszabb miatt. :)

7.) Azt csinálsz amit akarsz, a határ a csillagos ég! Legyen az bármi, amit akarsz, pl. egy új hobby, könyv, amit el akarsz olvasni, vagy egy buli/koncert, amire régóta tervezed h el akarsz menni.   Tökéletes alkalom erre az egyedüllét, hogy megvalósítsuk ezeket.

8.) Azzal flörtölsz akivel akarsz. Ehhez azthiszem nincs is hozzáfűznivalóm. Vagyis van: Annyi bókot gyüjthetsz be, amennyit akarsz, és nem kell h amiatt lelkiismeret furdalásod legyen, mert épp egy helyes pasival flörtölhetsz a diszkóban például. Vagy épp egyéb más is, de ez már attól függ hogy ki mennyire laza erkölcsű (erről Én inkább NEM nyilatkozok :))

9.) Nem kell fogamzásgátló tablettát szedned. Most komolyan minek mérgezzük a felesleges hormonokkal a szervezetet? (főleg ha menet közbe derül ki hogy betegségre való hajlam miatt nem szedhetsz fogamzásgátlót) Egy éjszakás és alkalmi kapcsolatokhoz meg ott az óvszer. Jah és a tablettára költés helyett az árából vehetsz pl. sminkcuccot, telefonfeltöltést, stb)

És végül egy tipp a párválasztáshoz (ezt fiuknak és lányoknak is ajánlom): Soha ne érd be annál kevesebbel, mint amennyit megérdemelsz, meg csak azért ne gyere össze senkivel, csak hogy elmondhatsd hogy van valakid, vagy mert épp unatkozol!!! (most komolyan, haljak meg ha megértem a kapcsolatfüggő embereket!!!!) És: Mindig figyeld a kiválasztottadnak hogy milyen családi háttere van, milyen lakásban él, milyenek a szülei/mit dolgoznak, milyen munkájuk van, milyen az iskolai végezettsége, van e gyerek, vagy nincs (nálam pl. abszolut kizáró ok, a gyerek)... Lehet hogy most számító nőnek tünök, de ezek a dolgok IGENIS számítanak.  NAGYON. Legalábbis tapasztalatból írom most már ezt.... Számít hogy milyenek a pasi/csaj szülei, az otthoni körülményei, számit hogy milyen a lakásuk (ezalatt értem azt hogy mennyire igényesek, azért ne a 3 napos mosatlanok álljanak már a konyhaasztalon, mikor épp ott van a barátnő/barát, ne a kupit lássa már, meg azt hogy a kosz majd megesz...) , számít hogy van e gyerek (hacsak ha nem akarsz pótanyuka-pótapuka lenni, papás-mamásat játszani,  fáradt mert még a gyerekkel is foglalkoznia kell, alig tudja összeegyeztetni az anya és a barátnő szerepét, meg jó ha te az életébe max 2.-dik leszel, mert ugye az aki szereti a gyerekét, annak az lesz mindig az első, és még sorolhatnám hogy MIÉRT nem szabad összejönni olyannal akinek van gyereke...). Igen kemény ahogyan fogalmazok, de nem érdekel... Gondolni kell a JÖVŐDRE is, hogy milyen életed lesz az illető mellett! Gondolni kell arra hogy milyen életed, jövőd  lesz egy olyan mellett, aki nem akar a szüleitől elköltözni, akinek jó a segély, jó a mamika nyugdíja, de közbe tök üres a hűtő... Válogatós leszek most már, valahogy úgy ahogy régen csináltam... Mert jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban!:)

Nemsoká

Nemsoká csinálok egy kis év végi összegző, visszatekintő posztot. :) Nem volt egyszerű év a 2014-es számomra, de azért eseménydús év volt sok jó és rossz pillanattal.. De azért remélem a 2015-ös év már jobb lesz. :) (:
Bár olykor tényleg elképesztő h mire képes 1 év... Mégha csak így visszagondolok de tényleg..  Nah majd nemsoká ujra jelentkezek.. Tegnap még Szabadkát is megjártuk a piacot, vettem egy Retró trikót, mindössze 800 Ft-ért. :) Ennyi "luxus" nekem is kijár, nemde? :) Amugy tök jó dolgok vannak ott, és még olcsóbbak mint itt Szegeden, én nyáron egy jó cicanacit vettem Szabadkán, 1500 ftért, amit itt Szegeden 3000ért láttam. :)
Meg voltunk még a karácsonyi vásárban is Szabadkán.. Anyummal beszéltük h jobb hely mint Szeged. Nekem legalábbis jobban bejön, Szeged már számomra egy unalmas és kiélt hely, ahol a legjobb helyek zártak már be sajnos...
Meg tervezek kivenni pár könyvet, meg megnézni pár filmet... Nekem ennyi bőven elég is lesz karácsonyra meg szilveszterre. :) Főleg h azt várom már h leteljen ez az év...
Holnap meg mééék szolizni. Nem most voltam ott se, pedig imádok szolizni, imádok barna lenni. :)

Csak mert róla se most írtam

Olyan ritkán irtam hogy még Róla is elfeledkeztem:
Kis cukiságom, Grafit:

Kis Mikulásom ("de gazdi, mi ez az izé a fejemen?!")

Itt épp a kandúrokat várja xD

"Megbabonázlak!!" (a nézésemmel xD)

Szerintem itt volt már az ideje a cukiságadagnak XD