Büszke vagyok Magamra:
Méghozzá 4, azaz NÉGYES osztályzattal!!! Már aztse tudom mikor volt ilyen utoljára :) De megcsináltam, mától hivatalosan is eladó lettem ami magába foglalja a ruházati, élelmiszer-vegyiárú és a műszaki eladó szakmát is. :) Még tegnap éjszaka is tanultam , már az agyam is lezsibbadt, de meglett, bár annyira hülye azért mégse vagyok, ahogyan azt egyesek gondolják/gondolták. :) Mert bizony sok ilyen van illetve volt... Az osztályom.. Hát... EGYÁLTALÁN nem fog hiányozni, a nagypofájú picsák még ma is felqrták az agyamat, de segáz... Ma láttam őket utoljára, hál Istennek.. Sok volt itt a nagypofájú kispicsa... Csak azt nem értem Én hogy mire... nagyhanguak voltak, mégha jót mondtam (a tanár szerint is), akkkor is én voltam a rossz... Frusztráló és elnyomó volt a közeg... De megszabadultam tőllük, egyszerűen nem jövök ki a nállam fiatalabb korosztállyal (nállam 4-5 évvel fiatalabbak voltak főleg), max a fiuk voltak normálisak.... De na, azok mások... Próbáltak alámvágni, kibeszéltek, /Tisztelet a kivételnek...!!!/ pedig nem ártottam nekik, alig szoltam hozzájuk, a puszta létezésem zavarta őket, de arrol meg nem tehetek....de nemérdekelt, bejártam végigcsináltam, és megtanultam mostmár hogy NE hagyjam magamat elnyomni.... Bár néha még a közmunkát is visszasírtam, amikor a falubeliekkel legalább el tudtam hülyéskedni, eggyütt mentünk cigiszünetre... Dehát na, miit is várok én egy munkaügyi központos tanfolyamtól.... Bár azt elvárom h végre legyen munkám, és ezért is tenni fogok... A rivózást meg a frotinozást is ráhagytam, rájöttem h nincs értelme, de ebbe a közegbe amibe most voltam valahogy nem csodálkozok h kijött a szoc. fóbiám... Nem éreztem magamat "önmagamnak" ha suliba voltam.... De amint kijöttem a suliból ugyanaz a Gyöngyi voltam mielött elkezdtem a tanfolyamot... Ok nélkül utáltak, pedig semmitse csináltam... Kirekesztett voltam, valamiért nem birtam bekapcsolódni a társaságba, egy osztálytársam már az eleején rám szállt, pedig semmi rosszat nem tettem, meg egy másikkal egy jelentéktelen dolog végett vitázott, veszett össze velem... Kirekesztett voltam, de iskolán kivül meg mintha kicseréltek volna.... És ezek miatt a hülyék miatt fel is akartam volna adni... de nem tettem, megcsináltam... Szerencsére azért gyorsan eltelt ez a fél év.... a gyakorlat/munka meg jó volt, főleg h kaptunk érte pénzt is. :) Meg na, a gyakszihelyen szerettem lenni, az ottani dolgozók normálisak voltak velem, meg elfogadtak és fura h mikor suliztam legtöbb iskolámból kiközösítettek, kiutáltak ok nélkül, mig a munkahelyeken meg elfogadtak kijöttem a kollégákkal..... Bár azt mondom ha még egy ilyen osztályom lesz én elmegyek inkább... Komolyan xD Inkább legyenek fogyatékos osztálytársaim/kollégáim, mintsem olyanok akik ok nélkül nézik le a másikat "mert úúúristen az hogy néz ki, hogy öltözött feeel", meg ok nélkül vágnak alá a másiknak... komolyan.... Itt a közmunkán is volt egy csaj, szellemi fogyatékos volt, de még emberségesebb volt mint bármelyik nagypofájú... Szar ez ha semitse csinálsz mégis utálnak... Bár ki tudja lehet hogy valamit naggggyon jól csinálok... Az biztos. :) Most optimista vagyok, totál meg vok könnyebbülve, meg tök boldog vagyok, de ugy h az leírhatatlan.... Meg lett a 2.dik szakmám, bár még nem tudom h mit csináljak... vagy mit melózzak.... Lehet h visszajövök takarítanu a faluba a művelődési házat, közmunkásnak, a régi társaságommal, ahol igazán önmagam voltam... Ahol ki tudtam vívni a tiszteletet is... Ahol nem voltak (annyira) előitéletesek, mivel törekedtem arra h csinosan öltözködtem, adtam magamra aazért h elfogadjanak... Főleg itt.... De elég volt!!! Mostmár lezártnak tekinthetem az életem ezt a szakaszát is. Nem érdekel se a karácsony, se a szilveszter, csak azt várom h leteljen a 2014-es év, mert beleuntam ebbe h az életem a közmunkáról meg a gagyi tafolyamról szóljon még gagyibb emberekkel, és a "menő" kislánykákkal. :) Szeretnék magamnak munkát, normális helyen, normális emberekkel, akik nem tartanak azért "antiszoccnak" mert én éppen el vagyok néha egyedül is, és megvárom h ők nyissanak felém. Hogy legyen pénzem, hogy legyenek életcéljaim... Hogy majd találjak egy korombéli, lakóhelyembeli egyszerű de normális melós pasit, aki nyitott és vannak életcéjai... Csak ennyi, ennyit kérek csak a 2015-ös évre. Csak ennyit. Holnap... holnap meg fura lesz ugy felkelni h semmi dolgom... Vagyis de, kitakarítom a szobámat, hétfőn meg megyek intézni a munkaügyi kp-ba a papírjaimat, és bedobom néhány helyre az önéletrajzomat is..... Meg persze bulizok is, de csak úgy "öregesen", uccsó buszosan, mert discóba vhogy most mennék is meg nem is, ahova mennék oda jár Joci exem és Anett se ér rá meg beteg is.... :S Bár érdekes h az Anett a mostani kapcsolatát részben nekem is köszönheti, mert ha aznap nem vittem volna el bulizni, akkor most is szingli lenne :-D Hehe... :) bár nem bánom aztse h Jocóval szétmentünk... Bár néha hiányzik, de nem szabad hogy visszamenjek hozzá, meg már ő is megmondta h nem jönne velem ujra össze, főleg h hétfőn eléggé összekaptunk, de azért érdekelte az h h sikerült a vizsgám.... Most ugy érzem magam mint akit kicseréltek xD Talán szedett-vedettnek tünik ez az irományom is, de mint mindig, most olyan furcsa gondolataim vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése