Gyógyulás útjára léptem. Avagy szembeszállni a Borderline-val.

Elhatároztam, hogy meggyógyulok. Mert nem maga a diagnózis a lényeg, nem a papír a lényeg *ahogy egy pszichiáter mondta ezt, hanem a probléma. És meg fogom oldani a problémát!! Leszámolok a Borderline-zavarral és a bipolaritással!

Bár nekem most az óráisi segitség, és így szépen eggyütt is tudok vele élni, hogy csak annyit vagyok emberek között amennyi a megélhetésemhez elég, és lekötöm magamat. A Borderline-ra nincs gyógyszer, arra Én vagyok a gyógyszer szerintem!! A párkapcsolati kérdésről már letettem, nem akarom magamat meg a másikat kinozni se, amugy is meg tudtam szokni a szingliséget, és nem nemakarok attól rettegni ha van kapcsolatom hogy mikor hagynak el, vagy hogy nem leszek jó úgy ahogy vagyok!!!
Csak szeretném elérni hogy az emberek tudják hogy a BPD nem agybetegség, nem elmebetegség, IQ-t nem befolyásol, hanem csak lelkileg látszik, fizikailag nem befolyásol, és nem mutatható ki(fizikailag), hanem lelkileg látszik.

És akkor itt egy új pikcs róllam:

Avagy, éljen a május 1.!!! :D