Átlagos szombat este. Magány, kedvenc, zenéim, filmjeim társaságában, mig mások épp a szombati bulira készülődnek, addig én az uccsóelötti szabadnapomat itthon töltögetem. Nincs kedvem semmihez éppenséggel, de... Jött az 5let hogy mi lenne ha kipróbálnám a Badoo nevű társkereső oldalt (közbe eszembe jutott h volt ott egy régi regim, nagy nehezen felléptem rá). Régen is kipróbáltam már a Badoot, de ezekszerint azt is elfelejtettem h megvan még a regim, de az előzményeimet tekintve nem voltam aktív az oldalon (Jobb is talán) :D
Meg lehet kövezni, most vágja egymást a mostani ill az egyik előző posztom amibe leírtam hogy Isten mentsen ezektől az oldalaktól... :D A véleményem NEM változott/NEM is fog változni.
Egy időben még mikor épphogy beléptem a nagykorúságomba, elég sokat használtam netes társkeresőket. Akkor még dívott a love.hu, chat.hu, találka.hu, mostmeg a Badoo, és a Tinder (hogy lehet ilyen hülye neveket adni nekik?)
Akkoriban is ezeken az oldalakon, szinte nem volt semmi. Mióta ismerem magamat VOLTAK célirányos elvárásaim, kitűzéseim, mindig is tudtam hogy kivel szabad/nem szabad. Mindig is hajlottam a korosztályom felé, de főleg az apám korosztálya küldözgette nekem a szaros leveleit, a közhelyeikkel hogy "nem számit a kor".. Mindeközbe a LÁNYUK is lehettem volna, azt még ők voltak megsértve ha közöltem velük a dolgokat... úgy látszik a korhoz észt nem adnak mindig!
A másik: Aki messzi lakik. Igen. Egyszer még 18 évesen össze is hoztam egy táv kapcsolatot, de nem vált be, pár hónap volt, elég csúnya véggel, a puszin, járáson kivül se jutottunk többre a havi 2 délutánnál. :D Akkor jöttem rá hogy a távolsági kapcsolatokat, ismerkedéseket AZONNAL, CSÍRÁJÁBA kell elfojtani. Sokan mondják ezt a szaros közhelyet is hogy "nem számít a távolság", no akkor Én kivétel vagyok. :) Szerintem, értelmetlen, és felesleges a távkapcsolat, mert pont a bizalom nem tud kialakulni, ill a személyes kapcsolat a másik iránt. Én mindig adom a tanácsokat a korombelieknek, hogy van közelebbi is! Mindig! Mert szerintem a távolsági kapcsinál még az is jobb ha szingli az ember, legalább nem éri csalódás.
Főleg ezek voltak a tapasztalataim. Amúgy aki megegyezett az elvárásaimmal, annak visszaírtam, pár levél, és esetleg 1-2 tali elég volt ahhoz hogy eldöntsük hogy mi legyen... Általában a "Legyünk barátok" lett az eredmény, aztán meg jól eltüntek/lett barátnőjük. Ja de.. volt kapcsolatom is egy ilyen oldalról 3 hét, az is puszizkodós, sétálgatós szinten. De semmi harag, néha beszélünk is. :D Mindig rájövök hogy nekem nem való ez... Most is rájöttem... Szerintem ahhoz hogy valaki egy ilyen oldalon megtalálja "élete párját" vagy összehozzon legalábbegy egyéves kapcsolatot, sok türelem kell, emberismeret, nameg szerencse... jah és pénz... Igen, pénz az is kell, mert sok helyen FIZETŐSSÉ tették ezeken az oldalakon a funkciókat... Pl. van ahol nagyba csak akkor nézethetsz képeket ha van prémium tagságod... Ami szerintem egy bődületes faszság, mert nem mindenki engedheti meg magának azt hogy heti x összeget belefeccöljön ezekbe... Sőt, van ahol még a levelek számát is lekorlátozták... És ha több emberrel levelezel? Még azt a minimális esélyt is elveszik az embertől hogy találjon magának egy normális partnert... Szerintem... Főleg aki azért kényszerül rá hogy használja ezeket, mert épp nincs munkája, vagy sehova nem tud elmenni... Vagy nagyon félénk nyuszi... Én annó ezért is próbálgattam a szárnyaimat ezeken... Mondjuk már akkor baromi határozott célkitűzésekkel, elég szigorúan indultam neki... De sose jött semmi.. Talán nem véletlen de az utolsó 2 kapcsolatom személyes ismeretség után indult ki.. :) Erre mondják azt hogy NE keressem, majd jön... vagy valami tematikusabb oldalon érdemes nézelődni, ahol épp a válaszaiból ismered ki egy kicsit a másikat, mert ez számít szerintem főleg...
Most inkább a tapasztalat szerzés volt a cél, amiből elég is volt fél óra Én ugy érzem.. :D Vagyis megerősített abban a tapasztalatomban, hogy felesleges, és értelmetlen, erőltetett az egész... Megnéztem a korábbi levelezéseimet (írni direkt nem írtam senkinek) és mit ne írjak elég elkeserítő hogy milyen emberek vannak... csak pár példa:
"Hogy vagy?" Önmagába értelmetlen kérdés, de idegentől ilyet kérdezni???
"Nem jössz el hozzám aludni?" Mindezt 5 perc levelezgetés után...
"jaj már tudom hogy idős vagyok, de ne foglalkozz már a korodbeliekkel, olyan értlenek"- Aki meg nem ért a szép szóból.. Kb 40 éves volt.. :D
Szemezgetés a SPAM mappámból Facén:
Hmmm.. És Én vagyok bunkó? Ha látott is a reggeli buszon, miért nem szólit le? Szerintem eléggé jellegzetes a stílusom ahhoz hogy ne ismerjen fel.. :D Meg nem eszek embert reggelire... Vagy lehet hogy Én spilázom túl a dolgokat? :D Megnéztem a barátnőjét is, ahogy elnézem messzi is él a csaj... Hát... Majd ha vége lesz, újra nekem fog írni? :D (mert folyamatosan ezt tapasztaltam, pótkerék effekt :D) Mindegy... Noha a Facén a Spam mappa is elég érdekes leveleket tartogat ha épp valaki írt nekem üzit, oda rakta be (Köszi Facebook, főleg ha kapok valami fontos levelet egy adásvételi csopiból), ebből is lehetne külön blogbejegyzést írni! A Facebook nem társkereső! Legalábbis Nekem NEM! Győzöm kiirni, de lusták elolvasni...
Maga a Badoo: Fos, elcseszett... Még a bemutatkozómat se hagyta leírni normálisan, mert le van korlátozva hogy mennyit írhatsz le (Anyátokat!) Majd törölte a cicás képeimet is (Köszi... Szerintem ez is elég sokat elmond az emberről, látszik szerintem hogy mit szeret) Fél óra után ki is dobott a rendszer, hogy "Erősítsem meg a regisztrációmat" cimszó alatt adjam meg a telószámot, csináljak webkamis képet, kéztartással. :D Jó isten.. Meg fizessek elő, ilyen-olyan "Szupererőre", prémiumra... Még a k.rva anyját azt... Persze, értem Én hogy a kamuregek megfékezése a cél, de véleményem szerint ugyanúgy vannak/lesznek visszaélések az oldalon, ugyanúgy "megtalálják" az embert a hülyék... Ugyhogy utánna rá is hagytam az egészet... Sztem az a ritkább, ha valakinek bejön a társkeresősdi... 100-ból 5 ember, az ismeretségi körömben is, talán 1-2 párról tudok csak, akik ilyen oldalon ismerték meg egymást/jöttek össze, és már legalább 1 éve eggyütt vannak... Ha majd esetleg eljutnak a házasságig, akkor aztmondom oké... De az Én részemről, már a teljes esélytelenek nyugalmával és néhány év társkeresős tapasztalattal írom hogy nincs értelme ezeknek az oldalaknak... Vagy nekem nincs türelmem/kedvem/időm pötyögni a semmiről, szűrni a majmokat... Bár ha valakit el kellett küldeni a picsába, elég hatásosan megtettem mind egy ilyen oldalon, akár egy diszkóba, még élveztem is ha elküldhetek valakit a fenébe... :D Tudnék Én ilyen levelet is mutatni, sztem még a blogger is kimoderálna.. :D Még annó valami diszkóba egy tolakodó pasit le is öntöttem egy pohár borral, fúúú :D Noha szeretek direkt negativ képet mutatni sokszor, de ez is egyfajta szűrő... :D De neeem.. Már kinőttem a játékokból. :D
Véleményem az egészről: Vitathatatlan hogy valakinek bejön a netes társkeresés. De Nekem nem.. Kinőttem abból hogy arra várjak hogy mikor ér rá a másik, hogy mikor elérhető, milyen kedve van, mikor csajozik be a hátam mögött (miközben még hülyít is-mert erre is volt példa). Meg találkozóig, (idézőjeles randiig) is eljutottunk (ha eljutottunk, sokszor nem csak rajtam mult), általában nem úgy jöttek össze a dolgok... unott, vontatott volt, erőltetett... Vagy épp alig szóltunk 1máshoz... Aztán meg "barátok maradtunk" majd még a Facebookról (régen iwiw) is törölve lettek.. A másik véglet az volt ha szépeket írt, de "jjjaj nemérek rá" vagy "jaaj nincs pénzem, jött" ha én hoztam fel a talit...:D Mégis mit várnak ezek?
Csalódás ez az egész netes fos úgy ahogy van.. :D
De hogy őszinte legyek már nem baj, mert a legjobb kapcsolataimnak volt előzménye.. (személyes ismeretségre gondolok).. Ha a legutóbbi kapcsolatomat nézzük, az volt a leghosszabb.. 1 év volt. Nem neten ismertem meg, de volt előzménye. Jó is volt, de sok volt a veszekedés, de bizok benne, hogy azért vannak az exemnek jó emlékei rólam, és arról az időröl úgy ahogy Nekem is. De talán ez is egy példa hogy adják magukat ezek a dolgok, mégha sokat is kell rá várni. (elötte pont 2 évet voltam szingli.. És nálam pont a 2es szám volt mindig is a vízválasztó szám, de ez nem törvényszerű). Nem éreztem időpocsékolásnak ezt az 1 évet, és remélem Ő sem. Puszta véletlennek köszönhettem az egész mindent vele... Egy kérdésből, egy telefonhivásból indult ki az egész. Aztán meg jött a többi magától. :) Én inkább ebben hiszek, mint abban hogy görcsössen keressek , kajtassak utánnuk, és olvassam a sok agyfárasztást. A munkám is egy véletlennek volt köszönhető, jó helyen voltam jó időben, pedig már feladtam mindent akkor, majdnem az életemet is, nemhogy a munkakeresést... Ezt úgy hivják hogy tapasztalat amit leírtam. Nem szabad, és nem is kell szerintem keresni. Pláne nem a neten. Én inkább eltöltöm az időmet egyedül, minthogy benne legyek egy szar kapcsolatban, vagy hogy olyan párom legyen aki üt, ver... Meg szerintem jobb ha fél órát beszéltek élőszóban, mint fél napot azon a rohadt Facebookon. Persze, az is hozzátartozik (sajnos) az élethez, mert ott gazdaságosabb megbeszélni hogy hol találkozzunk, mint mondjuk telefonon. Max arra az időre jó ez netes kommunikáció ha van valami, nem tudtok épp talizni, de az exemmel is max ezeket beszéltük csak meg ezen a szaron! Én minden lánynak, és mindenkinek csak azt tudom tanácsolni hogy NE keressen a neten partnert.. NE gorcsoljon rá, de legyenek elvárásai. Mondjuk tudom h Én meg a ló másik oldalára estem már át, mert sok dologból nem engedek, (mint fentebb írtam a kor-távolság pl). Majd el fog jönni az Én időm is.. Tudom hogy nem vagyok rossz nő, sőt sok lány még irigykedik is azért fikáz.. Muhaha.. És hogy egy közhellyel is éljek: FIATAL. Akárkit meg is kaphatnék.. Ha akarnék.. Csak szerintem nem az számit hogy hány pasi jönne össze a másikkal, hány partnere volt valakinek, hanem hogy hogy bánik azzal az eggyel akivel együtt van.. Kár is ezzel foglalkozni! Engem soha nem is érdekelt hogy kinek épp mikor/milyen fiúja van.. Vagy hány.. :D Rájöttem ha ezzel foglalkozok, ebbe bolondulok bele.. Emiatt is hülyeség szerintem a társkeresőzés. :D Meg ne azért irjon már rám egy pasi mert felállt a képeimre a kukackája.. :D Sokan mondják hogy nekem egy pasi kéne... Jaaaa, ti aztán jobban tudjátok hogy mire/kire van szükségem? :D
De tény hogy társkerizni nem fogok, én is nem győzöm kihangsulyozni hogy ne a neten ismerkedjünk, kressünk pasit, majd jön... El lehet lenni egyedül is, meg minden másra ott vannak a haverok, család, némi pia... Esetleg pszichiáter (ha valakinek van persze :D). Bár szerintem n már tudatosan vagyok szingli.. :D De nembaj.. Megerősített ez a mai fél óra a Badoon lógva, hogy hülyeség a társkeri oldalakkal foglalkozni... Nem éri meg!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése